Újabb béremelés jöhet a pedagógusoknak, visszamenőlegesen is megkaphatják a különbözetet

Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.

A kormány.hu-n közzétett jogszabálytervezet megjelenését a 444.hu vette észre. A tervezet szerint a korrekcióra azért van szükség, mert a pedagógusbéreknek el kell érniük a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ezt Magyarország korábban az Európai Bizottság felé vállalta az EFOP Plusz program keretében.

Az előterjesztés célja a 2026-os pedagógusbér-emelés következő lépéseként a pedagógus-besorolásokhoz kapcsolódó illetménysávok emelése, illetve a szakképzésben dolgozó oktatók ehhez igazodó béremelése.

A 2026 márciusában rendelkezésre álló kereseti adatok alapján ugyanakkor kiderült, hogy a januári 10 százalékos béremelés önmagában nem elegendő a vállalt arány teljesítéséhez. Emiatt a kormány egy újabb, 0,4 százalékpontos korrekciót vezethet be.

Januárig visszamenőlegesen járhat a különbözet

A jogszabálytervezet alapján a béremelés 2026. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal lépne életbe. Ez azt jelenti, hogy az érintett pedagógusok egy összegben is megkaphatják az év eleje óta felhalmozódott bérkülönbözetet.

A dokumentum szerint a 2025-ös pedagógus átlagbér 840 753 forint volt, és ebből kiindulva számolták ki, hogy a januártól már megvalósult 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal kell kiegészíteni a vállalt bérszint teljesítéséhez.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy nem egy új béremelési programról van szó, hanem a korábban vállalt bérszint teljesítéséhez szükséges korrekcióról.

A tervezet nemcsak a köznevelésben dolgozó pedagógusokat érinti. Az előterjesztés szerint a szakképzésben dolgozó oktatók számára is azonos mértékű, 0,4 százalékpontos béremelést vezetnének be. A szakképzésben dolgozók számára a 2026 januárja és augusztusa közötti időszakra járó bérkülönbözetet utólag fizetnék ki. A cél, hogy az oktatók bére továbbra is összhangban legyen a köznevelésben dolgozó pedagógusok fizetésével.

A korábbi vállalás szerint 2025 elejétől 2031 végéig a pedagógusok átlagbére legalább a diplomás átlagkereset 80 százalékát kell hogy elérje. A mostani tervezet ezt a célt szolgálja.

A dokumentum szerint a szükséges intézkedést legkésőbb 2026. június 30-ig meg kell hozni. A határidő elmulasztása pénzügyi következményekkel járhat, mivel veszélybe kerülhetnek az érintett uniós források.

A tervezetet június 20-ig lehet véleményezni a társadalmi egyeztetés keretében, ezt követően születhet döntés a módosításról.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.