Újabb béremelés jöhet a pedagógusoknak, visszamenőlegesen is megkaphatják a különbözetet

Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.

A kormány.hu-n közzétett jogszabálytervezet megjelenését a 444.hu vette észre. A tervezet szerint a korrekcióra azért van szükség, mert a pedagógusbéreknek el kell érniük a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ezt Magyarország korábban az Európai Bizottság felé vállalta az EFOP Plusz program keretében.

Az előterjesztés célja a 2026-os pedagógusbér-emelés következő lépéseként a pedagógus-besorolásokhoz kapcsolódó illetménysávok emelése, illetve a szakképzésben dolgozó oktatók ehhez igazodó béremelése.

A 2026 márciusában rendelkezésre álló kereseti adatok alapján ugyanakkor kiderült, hogy a januári 10 százalékos béremelés önmagában nem elegendő a vállalt arány teljesítéséhez. Emiatt a kormány egy újabb, 0,4 százalékpontos korrekciót vezethet be.

Januárig visszamenőlegesen járhat a különbözet

A jogszabálytervezet alapján a béremelés 2026. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal lépne életbe. Ez azt jelenti, hogy az érintett pedagógusok egy összegben is megkaphatják az év eleje óta felhalmozódott bérkülönbözetet.

A dokumentum szerint a 2025-ös pedagógus átlagbér 840 753 forint volt, és ebből kiindulva számolták ki, hogy a januártól már megvalósult 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal kell kiegészíteni a vállalt bérszint teljesítéséhez.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy nem egy új béremelési programról van szó, hanem a korábban vállalt bérszint teljesítéséhez szükséges korrekcióról.

A tervezet nemcsak a köznevelésben dolgozó pedagógusokat érinti. Az előterjesztés szerint a szakképzésben dolgozó oktatók számára is azonos mértékű, 0,4 százalékpontos béremelést vezetnének be. A szakképzésben dolgozók számára a 2026 januárja és augusztusa közötti időszakra járó bérkülönbözetet utólag fizetnék ki. A cél, hogy az oktatók bére továbbra is összhangban legyen a köznevelésben dolgozó pedagógusok fizetésével.

A korábbi vállalás szerint 2025 elejétől 2031 végéig a pedagógusok átlagbére legalább a diplomás átlagkereset 80 százalékát kell hogy elérje. A mostani tervezet ezt a célt szolgálja.

A dokumentum szerint a szükséges intézkedést legkésőbb 2026. június 30-ig meg kell hozni. A határidő elmulasztása pénzügyi következményekkel járhat, mivel veszélybe kerülhetnek az érintett uniós források.

A tervezetet június 20-ig lehet véleményezni a társadalmi egyeztetés keretében, ezt követően születhet döntés a módosításról.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.