Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
A PDSZ szerint a bérek helyzete továbbra is komoly nehézséget jelent az érintettek számára, ezért a kérdést folyamatosan napirenden tartják. A szervezet azt írta, az új kormánytól azt kérték, hogy a béremelést kezelje kiemelt prioritásként.
A szakszervezet szerint a közösségi médiában és különböző fórumokon megjelenő visszajelzések fontosak, mert láthatóvá teszik a problémákat, ugyanakkor valódi eredményeket csak szervezett fellépéssel lehet elérni.
„Egy szakszervezet erejét a tagsága adja: minél többen csatlakoznak, annál nagyobb nyomást tudunk gyakorolni a döntéshozókra” – fogalmaztak.
A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintett munkakörökben dolgozók számára a szakszervezeti tagdíj havi bruttó 2500 forint, amely az adóalapból leírható. Emellett helyi csoportok létrehozására és az együttműködés erősítésére is biztatták a dolgozókat.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a szakszervezet a sztrájk eszközével próbál nyomást gyakorolni a döntéshozókra. A PDSZ márciusban kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett, miután a bértárgyalások eredménytelenül zárultak az előző kormánnyal, és egyértelművé vált, hogy a köznevelésben dolgozó NOKS- és egyéb munkavállalók béremelésére jelenleg nincs forrás.
A sztrájk végül elmaradt, miután a Belügyminisztérium és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bírósághoz fordult. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője akkor azt mondta, a kormány fél az összefogás erejétől.
A szakszervezet azonban nem mondott le a tiltakozásról. Arra kértek mindenkit, aki részt vett volna a sztrájkban, hogy fekete szívvel és a „Most sztrájkoltam volna”-felirattal tegyen közzé fényképet a közösségi médiában. A PDSZ szerint országszerte sokan csatlakoztak az akcióhoz, a beérkezett képek pedig azt mutatták, hogy jelentős támogatottsága lett volna a munkabeszüntetésnek.
„A kormány célja a sztrájk ellehetetlenítésével az, hogy láthatatlanságban tartsa a problémát: milyen méltatlan bérekkel honorálja a munkátokat. De épp ezzel érték el az ellenkezőjét: most még nagyobb visszhangot kap a bérrendezés követelése” – írta akkor a szakszervezet.
A NOKS-dolgozók bérrendezése a közelmúltban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterrel és a PDSZ egyeztetésén is szóba került. A találkozón Nagy Erzsébet, a szakszervezet ügyvivője több olyan problémát is felvetett, amelyekben szerintük gyors változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy már szeptembertől érzékelhető javulás történjen az iskolákban.
Lannert Judit bizottsági meghallgatásán is hangsúlyozta, hogy a költségvetési helyzet függvényében megvizsgálják a nevelést-oktatást segítő dolgozók, a nem oktatási munkakörben foglalkoztatottak, a pedagógiai asszisztensek és a gyermekvédelmi dolgozók béremelésének lehetőségeit.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
