Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
A PDSZ szerint a bérek helyzete továbbra is komoly nehézséget jelent az érintettek számára, ezért a kérdést folyamatosan napirenden tartják. A szervezet azt írta, az új kormánytól azt kérték, hogy a béremelést kezelje kiemelt prioritásként.
A szakszervezet szerint a közösségi médiában és különböző fórumokon megjelenő visszajelzések fontosak, mert láthatóvá teszik a problémákat, ugyanakkor valódi eredményeket csak szervezett fellépéssel lehet elérni.
„Egy szakszervezet erejét a tagsága adja: minél többen csatlakoznak, annál nagyobb nyomást tudunk gyakorolni a döntéshozókra” – fogalmaztak.
A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintett munkakörökben dolgozók számára a szakszervezeti tagdíj havi bruttó 2500 forint, amely az adóalapból leírható. Emellett helyi csoportok létrehozására és az együttműködés erősítésére is biztatták a dolgozókat.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a szakszervezet a sztrájk eszközével próbál nyomást gyakorolni a döntéshozókra. A PDSZ márciusban kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett, miután a bértárgyalások eredménytelenül zárultak az előző kormánnyal, és egyértelművé vált, hogy a köznevelésben dolgozó NOKS- és egyéb munkavállalók béremelésére jelenleg nincs forrás.
A sztrájk végül elmaradt, miután a Belügyminisztérium és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bírósághoz fordult. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője akkor azt mondta, a kormány fél az összefogás erejétől.
A szakszervezet azonban nem mondott le a tiltakozásról. Arra kértek mindenkit, aki részt vett volna a sztrájkban, hogy fekete szívvel és a „Most sztrájkoltam volna”-felirattal tegyen közzé fényképet a közösségi médiában. A PDSZ szerint országszerte sokan csatlakoztak az akcióhoz, a beérkezett képek pedig azt mutatták, hogy jelentős támogatottsága lett volna a munkabeszüntetésnek.
„A kormány célja a sztrájk ellehetetlenítésével az, hogy láthatatlanságban tartsa a problémát: milyen méltatlan bérekkel honorálja a munkátokat. De épp ezzel érték el az ellenkezőjét: most még nagyobb visszhangot kap a bérrendezés követelése” – írta akkor a szakszervezet.
A NOKS-dolgozók bérrendezése a közelmúltban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterrel és a PDSZ egyeztetésén is szóba került. A találkozón Nagy Erzsébet, a szakszervezet ügyvivője több olyan problémát is felvetett, amelyekben szerintük gyors változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy már szeptembertől érzékelhető javulás történjen az iskolákban.
Lannert Judit bizottsági meghallgatásán is hangsúlyozta, hogy a költségvetési helyzet függvényében megvizsgálják a nevelést-oktatást segítő dolgozók, a nem oktatási munkakörben foglalkoztatottak, a pedagógiai asszisztensek és a gyermekvédelmi dolgozók béremelésének lehetőségeit.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
