Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
A PDSZ szerint a bérek helyzete továbbra is komoly nehézséget jelent az érintettek számára, ezért a kérdést folyamatosan napirenden tartják. A szervezet azt írta, az új kormánytól azt kérték, hogy a béremelést kezelje kiemelt prioritásként.
A szakszervezet szerint a közösségi médiában és különböző fórumokon megjelenő visszajelzések fontosak, mert láthatóvá teszik a problémákat, ugyanakkor valódi eredményeket csak szervezett fellépéssel lehet elérni.
„Egy szakszervezet erejét a tagsága adja: minél többen csatlakoznak, annál nagyobb nyomást tudunk gyakorolni a döntéshozókra” – fogalmaztak.
A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintett munkakörökben dolgozók számára a szakszervezeti tagdíj havi bruttó 2500 forint, amely az adóalapból leírható. Emellett helyi csoportok létrehozására és az együttműködés erősítésére is biztatták a dolgozókat.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a szakszervezet a sztrájk eszközével próbál nyomást gyakorolni a döntéshozókra. A PDSZ márciusban kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett, miután a bértárgyalások eredménytelenül zárultak az előző kormánnyal, és egyértelművé vált, hogy a köznevelésben dolgozó NOKS- és egyéb munkavállalók béremelésére jelenleg nincs forrás.
A sztrájk végül elmaradt, miután a Belügyminisztérium és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bírósághoz fordult. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője akkor azt mondta, a kormány fél az összefogás erejétől.
A szakszervezet azonban nem mondott le a tiltakozásról. Arra kértek mindenkit, aki részt vett volna a sztrájkban, hogy fekete szívvel és a „Most sztrájkoltam volna”-felirattal tegyen közzé fényképet a közösségi médiában. A PDSZ szerint országszerte sokan csatlakoztak az akcióhoz, a beérkezett képek pedig azt mutatták, hogy jelentős támogatottsága lett volna a munkabeszüntetésnek.
„A kormány célja a sztrájk ellehetetlenítésével az, hogy láthatatlanságban tartsa a problémát: milyen méltatlan bérekkel honorálja a munkátokat. De épp ezzel érték el az ellenkezőjét: most még nagyobb visszhangot kap a bérrendezés követelése” – írta akkor a szakszervezet.
A NOKS-dolgozók bérrendezése a közelmúltban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterrel és a PDSZ egyeztetésén is szóba került. A találkozón Nagy Erzsébet, a szakszervezet ügyvivője több olyan problémát is felvetett, amelyekben szerintük gyors változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy már szeptembertől érzékelhető javulás történjen az iskolákban.
Lannert Judit bizottsági meghallgatásán is hangsúlyozta, hogy a költségvetési helyzet függvényében megvizsgálják a nevelést-oktatást segítő dolgozók, a nem oktatási munkakörben foglalkoztatottak, a pedagógiai asszisztensek és a gyermekvédelmi dolgozók béremelésének lehetőségeit.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
