PSZ: Szimbolikus lépés lenne a kormánytól pedagógusnapon bejelenteni a NOKS-dolgozók fizetésemelését

A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.

Gosztonyi Gábor a Heti TV Pirkadat című műsorának volt vendége, ahol elmondta, hogy az új oktatási struktúrában már külön közoktatási, szakképzési és gyermeknevelési területért felelős államtitkárok dolgoznak, ugyanakkor a szakmai szervezetek számára egyelőre az sem teljesen világos, milyen csatornákon keresztül tudnak kapcsolatba lépni velük. A Pedagógusok Szakszervezete ezért pénteken egyeztetést kezdeményezett az illetékes miniszterrel, ahol többek között a feladatkörök és az együttműködés kereteinek tisztázását szeretnék elérni.

Pedagógusnapra várnak bejelentést

Gosztonyi szerint az egyik legfontosabb rövid távú intézkedés a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók, vagyis a NOKS-munkatársak helyzetének rendezése lenne.

A kormány erős a szimbólumok használatában. Nagyon szimbolikus lépés lenne, ha pedagógusnapra bejelentenék, hogy a NOKS-dolgozók megkapják a korábban előrevetített 25 százalékos béremelést

– fogalmazott és hozzátette, hogy ez önmagában még nem oldaná meg a problémát, de fontos első lépés lehetne a bérek felzárkóztatásában. Emellett rendezni kellene azt a bérkorrekciós ügyet is, amely a pedagógusok tavalyi béremelésének számítási alapja körül alakult ki.

Sok a kérdőjel a teljesítményértékelés körül

A PSZ alelnöke külön kitért a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerére is, amelyet továbbra is számos kritika ér. Szerinte a pedagógusok már teljesítették az előírt vállalásaikat, ugyanakkor jelenleg sem az intézményvezetők, sem a tankerületek nem tudják pontosan, hogyan folytatódik a folyamat. A szakszervezet nem az értékelés teljes eltörlését támogatja, hanem egy átláthatóbb és objektívebb rendszer kialakítását.

A javaslatuk szerint az iskolák saját, nyilvános szempontrendszert dolgozhatnának ki, amely alapján minden pedagógus pontosan láthatná, milyen teljesítményért milyen értékelést vagy anyagi elismerést kap.

A műsorban szóba került az intézményvezetők jogköreinek bővítése is. Gosztonyi szerint az iskolák valódi önállósága csak akkor valósulhat meg, ha az igazgatók ismét teljes munkáltatói jogkörrel és saját költségvetéssel rendelkeznek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Az elmúlt több mint egy évtizedben az intézményvezetők jelentős része nem foglalkozott önálló gazdálkodással, ezért egy ilyen rendszer visszaépítése hosszabb felkészülést és szakmai támogatást igényelne.

A Nemzeti Pedagógus Kar jövője is kérdéses

A szakszervezet szerint rövid távon rendezni kellene a Nemzeti Pedagógus Kar helyzetét is. Gosztonyi úgy véli, minimum a kötelező tagság megszüntetéséről kellene dönteni, és a pedagógusokra bízni, hogy kívánnak-e a szervezet tagjai maradni. Szerinte jelenlegi formájában a szervezet működése több kérdést is felvet.

A pénteki egyeztetés egyik célja éppen az lesz, hogy az oktatási kormányzat és a szakmai szervezetek közösen állítsanak fel egy prioritási listát az előttük álló feladatokról. A szakszervezet azt várja, hogy a következő hetekben már konkrétabb menetrend rajzolódik ki az oktatás legégetőbb problémáinak kezelésére.

Nyitóképünk forrása: Nyugat.hu/Vágvölgyi Bálint

Sorban követelik vissza az önkormányzatok az iskoláikat

Budaörs után Csömör is jelezte, hogy visszakapná az iskolái fenntartási jogát. Korábban Zugló is hasonló szándékot fogalmazott meg, miközben a kormány egyelőre csak az iskolák autonómiájának növeléséről beszél, a teljes visszaadásról nem.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.