Budaörs után Csömör is jelezte, hogy visszakapná az iskolái fenntartási jogát. Korábban Zugló is hasonló szándékot fogalmazott meg, miközben a kormány egyelőre csak az iskolák autonómiájának növeléséről beszél, a teljes visszaadásról nem.
Csömör polgármestere, Fábri István levélben fordult Lannert Judit oktatási és Lőrincz Viktória vidékfejlesztési miniszterhez annak érdekében, hogy újra lehetővé váljon a települési önkormányzatok számára az iskolafenntartás. A polgármester szerint a jelenlegi szabályozás alaptörvény-ellenes, mivel az állam mellett egyházak, alapítványok, cégek, egyesületek és nemzetiségi önkormányzatok is fenntarthatnak iskolát, a települési önkormányzatok azonban nem. A Magyar Hangnak eljuttatott közleményében azt írta, hogy az iskola „a legfontosabb intézménye egy településnek”, ezért a helyi közösségeknek nagyobb beleszólást kellene kapniuk az intézmények működtetésébe.
Nem Csömör az első önkormányzat, amely visszakérné az iskoláit. A Magyar Hangnak korábban Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is arról beszélt, hogy mindenképpen vissza szeretnénk kapni az iskolákat. Szerinte a helyi oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat a települések tudják a leghatékonyabban működtetni, és azok a városok, amelyek képesek rá, ismét fenntartói szerepet vállalhatnának. A polgármester szerint ott, ahol erre egy önkormányzat önállóan nem képes, önkormányzati együttműködések jelenthetnének megoldást.
A kérdés már korábban is felmerült Zuglóban. A XIV. kerület képviselő-testülete még 2024-ben döntött arról, hogy tárgyalásokat kezdeményez az állammal a kerületi alapfokú oktatási intézmények önkormányzati fenntartásba vételéről. Az önkormányzat akkor azzal érvelt, hogy a helyi közösségek közelebb vannak az intézményekhez, ezért hatékonyabban tudják képviselni azok érdekeit.
A főváros vezetése szintén nyitottságot mutatott a kérdésben. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban arról beszélt, hogy megfelelő finanszírozás mellett Budapest nem zárkózna el az iskolafenntartás feladatától.
A kormány ugyanakkor nem tervezi az összes iskola visszaadását az önkormányzatoknak. Magyar Éva kormányszóvivő a közelmúltban arról beszélt, hogy a cél a túlzott központosítás mérséklése, valamint az iskolaigazgatók jogköreinek bővítése. A Klebelsberg Központ és a tankerületek a tervek szerint megmaradnának, bár működésük átalakítása napirenden van.
Az önkormányzati fenntartás visszaállításának vannak kritikusai is. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy:
Ha a tehetős települések veszik majd vissza az iskolákat, amelyek képesek többet áldozni az oktatásra, a kevésbé tehetősek pedig nem lesznek képesek erre, az nagy pofon lenne az esélyegyenlőségnek.
Ugyanakkor már ma is jelentős különbségek vannak: Budaörs például évente mintegy félmilliárd forinttal támogatja az állami fenntartású helyi iskolákat szakkörök, programok és pedagógusi juttatások finanszírozásával.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
