Budaörs után Csömör is jelezte, hogy visszakapná az iskolái fenntartási jogát. Korábban Zugló is hasonló szándékot fogalmazott meg, miközben a kormány egyelőre csak az iskolák autonómiájának növeléséről beszél, a teljes visszaadásról nem.
Csömör polgármestere, Fábri István levélben fordult Lannert Judit oktatási és Lőrincz Viktória vidékfejlesztési miniszterhez annak érdekében, hogy újra lehetővé váljon a települési önkormányzatok számára az iskolafenntartás. A polgármester szerint a jelenlegi szabályozás alaptörvény-ellenes, mivel az állam mellett egyházak, alapítványok, cégek, egyesületek és nemzetiségi önkormányzatok is fenntarthatnak iskolát, a települési önkormányzatok azonban nem. A Magyar Hangnak eljuttatott közleményében azt írta, hogy az iskola „a legfontosabb intézménye egy településnek”, ezért a helyi közösségeknek nagyobb beleszólást kellene kapniuk az intézmények működtetésébe.
Nem Csömör az első önkormányzat, amely visszakérné az iskoláit. A Magyar Hangnak korábban Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is arról beszélt, hogy mindenképpen vissza szeretnénk kapni az iskolákat. Szerinte a helyi oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat a települések tudják a leghatékonyabban működtetni, és azok a városok, amelyek képesek rá, ismét fenntartói szerepet vállalhatnának. A polgármester szerint ott, ahol erre egy önkormányzat önállóan nem képes, önkormányzati együttműködések jelenthetnének megoldást.
A kérdés már korábban is felmerült Zuglóban. A XIV. kerület képviselő-testülete még 2024-ben döntött arról, hogy tárgyalásokat kezdeményez az állammal a kerületi alapfokú oktatási intézmények önkormányzati fenntartásba vételéről. Az önkormányzat akkor azzal érvelt, hogy a helyi közösségek közelebb vannak az intézményekhez, ezért hatékonyabban tudják képviselni azok érdekeit.
A főváros vezetése szintén nyitottságot mutatott a kérdésben. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban arról beszélt, hogy megfelelő finanszírozás mellett Budapest nem zárkózna el az iskolafenntartás feladatától.
A kormány ugyanakkor nem tervezi az összes iskola visszaadását az önkormányzatoknak. Magyar Éva kormányszóvivő a közelmúltban arról beszélt, hogy a cél a túlzott központosítás mérséklése, valamint az iskolaigazgatók jogköreinek bővítése. A Klebelsberg Központ és a tankerületek a tervek szerint megmaradnának, bár működésük átalakítása napirenden van.
Az önkormányzati fenntartás visszaállításának vannak kritikusai is. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy:
Ha a tehetős települések veszik majd vissza az iskolákat, amelyek képesek többet áldozni az oktatásra, a kevésbé tehetősek pedig nem lesznek képesek erre, az nagy pofon lenne az esélyegyenlőségnek.
Ugyanakkor már ma is jelentős különbségek vannak: Budaörs például évente mintegy félmilliárd forinttal támogatja az állami fenntartású helyi iskolákat szakkörök, programok és pedagógusi juttatások finanszírozásával.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
