Budaörs után Csömör is jelezte, hogy visszakapná az iskolái fenntartási jogát. Korábban Zugló is hasonló szándékot fogalmazott meg, miközben a kormány egyelőre csak az iskolák autonómiájának növeléséről beszél, a teljes visszaadásról nem.
Csömör polgármestere, Fábri István levélben fordult Lannert Judit oktatási és Lőrincz Viktória vidékfejlesztési miniszterhez annak érdekében, hogy újra lehetővé váljon a települési önkormányzatok számára az iskolafenntartás. A polgármester szerint a jelenlegi szabályozás alaptörvény-ellenes, mivel az állam mellett egyházak, alapítványok, cégek, egyesületek és nemzetiségi önkormányzatok is fenntarthatnak iskolát, a települési önkormányzatok azonban nem. A Magyar Hangnak eljuttatott közleményében azt írta, hogy az iskola „a legfontosabb intézménye egy településnek”, ezért a helyi közösségeknek nagyobb beleszólást kellene kapniuk az intézmények működtetésébe.
Nem Csömör az első önkormányzat, amely visszakérné az iskoláit. A Magyar Hangnak korábban Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is arról beszélt, hogy mindenképpen vissza szeretnénk kapni az iskolákat. Szerinte a helyi oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat a települések tudják a leghatékonyabban működtetni, és azok a városok, amelyek képesek rá, ismét fenntartói szerepet vállalhatnának. A polgármester szerint ott, ahol erre egy önkormányzat önállóan nem képes, önkormányzati együttműködések jelenthetnének megoldást.
A kérdés már korábban is felmerült Zuglóban. A XIV. kerület képviselő-testülete még 2024-ben döntött arról, hogy tárgyalásokat kezdeményez az állammal a kerületi alapfokú oktatási intézmények önkormányzati fenntartásba vételéről. Az önkormányzat akkor azzal érvelt, hogy a helyi közösségek közelebb vannak az intézményekhez, ezért hatékonyabban tudják képviselni azok érdekeit.
A főváros vezetése szintén nyitottságot mutatott a kérdésben. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban arról beszélt, hogy megfelelő finanszírozás mellett Budapest nem zárkózna el az iskolafenntartás feladatától.
A kormány ugyanakkor nem tervezi az összes iskola visszaadását az önkormányzatoknak. Magyar Éva kormányszóvivő a közelmúltban arról beszélt, hogy a cél a túlzott központosítás mérséklése, valamint az iskolaigazgatók jogköreinek bővítése. A Klebelsberg Központ és a tankerületek a tervek szerint megmaradnának, bár működésük átalakítása napirenden van.
Az önkormányzati fenntartás visszaállításának vannak kritikusai is. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy:
Ha a tehetős települések veszik majd vissza az iskolákat, amelyek képesek többet áldozni az oktatásra, a kevésbé tehetősek pedig nem lesznek képesek erre, az nagy pofon lenne az esélyegyenlőségnek.
Ugyanakkor már ma is jelentős különbségek vannak: Budaörs például évente mintegy félmilliárd forinttal támogatja az állami fenntartású helyi iskolákat szakkörök, programok és pedagógusi juttatások finanszírozásával.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt. Az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha az egyeztetésekbe bevonnák őket.
