A korábbi tervpályázatot alapul véve újraindítják a budapesti Diákváros beruházását – jelentette be a közlekedési és beruházási miniszter a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) ülését követően.
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán közzétett videóban arról beszélt, hogy a kormány a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolásával visszaszerezte a korábban a kínai Fudan Egyetem budapesti campusára szánt vagyont, a Soroksári-Duna-ág mentén fekvő, eredetileg a Diákváros számára kijelölt terület pedig ismét köztulajdonba került. A fejlesztés koordinálását a Közlekedési és Beruházási Minisztérium kapta feladatul.
A tárcavezető kiemelte: a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa arról döntött, hogy a korábbi tervpályázat eredményeit alapul véve újraindítják a beruházást.
Ma az FKT arról döntött, hogy a korábbi tervpályázati tervet, amit egyébként sokszor méltattunk az elmúlt években, alapul véve újraindítja ezt a beruházást
– jelentette be a Városházán tartott sajtótájékoztatón.
A miniszter hozzátette, arra számítanak, hogy a főváros mellett a IX. kerület is együttműködik a fejlesztésben. A beruházást az állam koordinálná, és azt a Wekerle Lakásfejlesztési Programhoz, valamint uniós forrásokhoz is kapcsolnák.
Az állami oldal közösen, együtt fog abban működni, hogy ezt a beruházást az állam koordinálásában minél hamarabb el tudjuk indítani
– hangsúlyozta.
Vitézy Dávid már augusztusban bejelentette, hogy újjáélesztik a korábban leállított projektet: a miniszter akkor arról beszélt, hogy a fejlesztéshez tartozó területek, valamint a korábban elkészült tervek és tanulmányok a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek, valamint továbbra is egy olyan városnegyed kialakítása a cél, amelyben kollégiumok és lakások egyaránt helyet kapnak.
Az előző kormány leállította a Diákváros beruházását, a fejlesztéshez tartozó telkeket pedig a Fudan Egyetemet fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adta át. A Fudan budapesti campusának terve komoly politikai és helyi ellenállást váltott ki, végül a beruházás nem valósult meg.
Lecsökkentett formában valósulhat meg a budapesti Diákváros projekt, legalábbis erre utalnak azok a vázlatszintű tervek, amelyeket a kormányzat mutatott be nemrég. A magyar állam ugyanis már most kisajátította a Diákváros területeit.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
