A belső továbbképzések szabályain és az igazgatóképzésen is változtatna a szakmai szervezet.
Mint arról több ízben beszámoltunk, a kormány jelentősen átalakítaná a pedagógus-továbbképzés rendszerét. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján:
A pedagógusoknak azonban továbbra is ötéves ciklusonként legalább 120 kreditet kellene teljesíteniük. A tervezetről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.
A tervezetet korábban több szakmai szervezet is véleményezte, most pedig a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hozta nyilvánosságra a javaslatait, Facebook-oldalukon pedig azt írták, hogy módosító javaslataikat az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz is eljuttatták.
Az egyesület alapvetően egyetért a továbbképzési rendszer rugalmasabbá tételével és az intézményi autonómia növelésével, a szakmai közösség visszajelzései alapján azonban több ponton is szükségesnek tartják a tervezet módosítását.
Nem korlátoznák évi egy alkalomra a belső továbbképzéseket
A MOE üdvözölte, hogy a tervezet nagyobb hangsúlyt helyez a választhatóságra, és a képzési kötelezettséget az intézmények helyi szükségleteihez igazodva például műhelymunkával vagy szakmai nappal is teljesíteni lehetne.
Szerintük azonban garanciákra lenne szükség ahhoz, hogy a fenntartók eltérő anyagi lehetőségei ne befolyásolják a továbbképzések színvonalát, és a kevesebb forrással rendelkező intézmények ne kerüljenek hátrányba.
Az egyesület azt is kifogásolja, hogy a tervezet szerint egy nevelési vagy tanévben egy pedagógusnak legfeljebb egy intézményi belső továbbképzést lehetne beszámítani – ezt a korlátozást ezért eltörölnék, amennyiben a nevelőtestület szakmai fejlődése több ilyen képzést indokol.
A MOE szerint a korábbi továbbképzési kínálat sok esetben nem felelt meg a pedagógusok valós szükségleteinek: mint írják, előfordult, hogy a pedagógusok a térítésmentesség vagy az online elérhetőség miatt választottak „elavult módszertanú vagy alacsony színvonalú képzéseket”, pusztán azért, hogy teljesítsék a kötelezettségüket.
Ezért azt javasolják, hogy a továbbképzések szervezése ne korlátozódjon kizárólag a Pedagógiai Oktatási Központokra és az Oktatási Hivatalra. Ismét lehetőséget adnának az államilag támogatott továbbképzések megtartására azoknak a szakmai és civil szervezeteknek is, amelyek korábban már bizonyították a szakmai kompetenciájukat ezen a területen.
Szakmai visszalépésnek tartják a jelenlegi igazgatóképzést
Az egyesület álláspontjuk szerint az intézményvezetés összetett, jogi, gazdasági és pedagógiai felkészültséget igénylő feladat, amelyre a felsőoktatási intézmények több féléves, akkreditált szakirányú továbbképzései alaposabban készítenek fel.
A MOE szerint az Oktatási Hivatal által szervezett jelenlegi köznevelési igazgatóképzés az egyetemi képzésekhez képest „szakmai visszalépés”, és „de facto felszámolta az intézményvezetés szakmai nívóját”. Ezért a központosított igazgatóképzés felülvizsgálatát, valamint a korábbi, egyetemi autonómián alapuló közoktatás-vezetői pedagógus-szakvizsga rendszerének visszaállítását javasolják.
Tisztázni kell, mi lesz az óvodapedagógusok NAT-vizsgájával
A tervezet egyértelműen megszüntetné a gyakornoki továbbképzéseket, a kormány tájékoztatása szerint pedig ezzel együtt a gyakornoki NAT-vizsgát is kivezetnék. A MOE viszont kiemelte, hogy az óvodapedagógusok vizsgakötelezettségével kapcsolatban a tervezet nem ad kellően egyértelmű iránymutatást, emiatt ezen a területen „sürgős jogalkotói tisztázást” tartanak szükségesnek.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azt írta: bíznak abban, hogy a továbbképzési rendszer végleges kialakításakor a döntéshozók figyelembe veszik a szakmai szervezetek gyakorlati tapasztalatait, és javaslataik is bekerülnek a végleges szabályozásba.
Budapesten, Pest környékén és a nagyobb városokban különösen magasak lehetnek az osztálylétszámok Miklósiné Nagy Ágota, a PDSZ országos választmányának tagja szerint.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
