„Szakmai visszalépés” – több ponton is módosítaná a pedagógus-továbbképzés új rendszerét a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület

Mint arról több ízben beszámoltunk, a kormány jelentősen átalakítaná a pedagógus-továbbképzés rendszerét. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján:

• megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések és a gyakornoki továbbképzések;
• a kormány tájékoztatása szerint megszűnne a gyakornokok NAT-vizsgája is;
• az iskolák és óvodák saját belső továbbképzéseket szervezhetnének.

A pedagógusoknak azonban továbbra is ötéves ciklusonként legalább 120 kreditet kellene. A tervezetről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.

A tervezetet korábban több szakmai szervezet is véleményezte, most pedig a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hozta nyilvánosságra a javaslatait, Facebook-oldalukon pedig azt írták, hogy módosító javaslataikat az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz is eljuttatták.

Az egyesület alapvetően egyetért a továbbképzési rendszer rugalmasabbá tételével és az intézményi autonómia növelésével, a szakmai közösség visszajelzései alapján azonban több ponton is szükségesnek tartják a tervezet módosítását.

Nem korlátoznák évi egy alkalomra a belső továbbképzéseket

A MOE üdvözölte, hogy a tervezet nagyobb hangsúlyt helyez a választhatóságra, és a képzési kötelezettséget az intézmények helyi szükségleteihez igazodva például műhelymunkával vagy szakmai nappal is teljesíteni lehetne.

Szerintük azonban garanciákra lenne szükség ahhoz, hogy a fenntartók eltérő anyagi lehetőségei ne befolyásolják a továbbképzések színvonalát, és a kevesebb forrással rendelkező intézmények ne kerüljenek hátrányba.

Az egyesület azt is kifogásolja, hogy a tervezet szerint egy nevelési vagy tanévben egy pedagógusnak legfeljebb egy intézményi belső továbbképzést lehetne beszámítani - ezt a korlátozást ezért eltörölnék, amennyiben a nevelőtestület szakmai fejlődése több ilyen képzést indokol.

A MOE szerint a korábbi továbbképzési kínálat sok esetben nem felelt meg a pedagógusok valós szükségleteinek: mint írják, előfordult, hogy a pedagógusok a térítésmentesség vagy az online elérhetőség miatt választottak „elavult módszertanú vagy alacsony színvonalú képzéseket”, pusztán azért, hogy teljesítsék a kötelezettségüket.

Ezért azt javasolják, hogy a továbbképzések szervezése ne korlátozódjon kizárólag a Pedagógiai Oktatási Központokra és az Oktatási Hivatalra. Ismét lehetőséget adnának az államilag támogatott továbbképzések megtartására azoknak a szakmai és civil szervezeteknek is, amelyek korábban már bizonyították a szakmai kompetenciájukat ezen a területen.

Szakmai visszalépésnek tartják a jelenlegi igazgatóképzést

Az egyesület álláspontjuk szerint az intézményvezetés összetett, jogi, gazdasági és pedagógiai felkészültséget igénylő feladat, amelyre a felsőoktatási intézmények több féléves, akkreditált szakirányú továbbképzései alaposabban készítenek fel.

A MOE szerint az Oktatási Hivatal által szervezett jelenlegi köznevelési igazgatóképzés az egyetemi képzésekhez képest „szakmai visszalépés”, és „de facto felszámolta az intézményvezetés szakmai nívóját”. Ezért a központosított igazgatóképzés felülvizsgálatát, valamint a korábbi, egyetemi autonómián alapuló közoktatás-vezetői pedagógus-szakvizsga rendszerének visszaállítását javasolják.

Tisztázni kell, mi lesz az óvodapedagógusok NAT-vizsgájával

A tervezet egyértelműen megszüntetné a gyakornoki továbbképzéseket, a kormány tájékoztatása szerint pedig ezzel együtt a gyakornoki NAT-vizsgát is kivezetnék. A MOE viszont kiemelte, hogy az óvodapedagógusok vizsgakötelezettségével kapcsolatban a tervezet nem ad kellően egyértelmű iránymutatást, emiatt ezen a területen „sürgős jogalkotói tisztázást” tartanak szükségesnek.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azt írta: bíznak abban, hogy a továbbképzési rendszer végleges kialakításakor a döntéshozók figyelembe veszik a szakmai szervezetek gyakorlati tapasztalatait, és javaslataik is bekerülnek a végleges szabályozásba.

„Ebben fölőrlődik a gyerek, fölőrlődik a pedagógus” – a PDSZ szerint csökkenteni kellene az osztálylétszámokat

Budapesten, Pest környékén és a nagyobb városokban különösen magasak lehetnek az osztálylétszámok Miklósiné Nagy Ágota, a PDSZ országos választmányának tagja szerint.