„Ebben fölőrlődik a gyerek, fölőrlődik a pedagógus” – a PDSZ szerint csökkenteni kellene az osztálylétszámokat

Mint arról korábban beszámoltunk, Brassói Sándor távozása után átmenetileg Vanó Renáta, a hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese veszi át az elnöki feladatokat – Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kijelölése október 1-jétől visszavonásig, de legfeljebb az új elnök kinevezéséig szól. A PDSZ országos választmányának tagja szerint a vezetőváltás körüli bizonytalanság a hivatal dolgozói között is érezhető.

Az biztos, hogy a dolgozók nagyon-nagyon elbizonytalanodtak. Ezt már tavasszal is érzékelte a szakszervezet, több megkeresésünk volt

 – fogalmazott a Heti TV Pirkadat című magazinműsorában. Azonban hangsúlyozta, hogy az Oktatási Hivatalnak fontos irányító szerepe van, és rendkívül széles feladatkört lát el, ezért szerinte arra lenne szükség, hogy megbízható, magas színvonalú szakmai munkát képviseljen.

Pozitívan fogadta a pedagógus-továbbképzések átalakítását

Az interjúban szóba került a pedagógus-továbbképzések rendszerének átalakítása, melyről az Eduline-on ebben és ebben a cikkünkben is írtunk részletesen.

Miklósiné a pedagógus-továbbképzések tervezett átalakítását „nagyon-nagyon jó iránynak” nevezte, különösen azt, hogy a jövőben szélesebb körből választhatnának képzéseket a pedagógusok, és az intézmények saját igényeikhez igazodó belső továbbképzéseket is szervezhetnének. Viszont szerinte egyelőre vannak tisztázatlan kérdések, például azzal kapcsolatban, hogyan számolják majd el a továbbképzésekkel járó munkaidőt és az azokhoz kapcsolódó egyéb feladatokat.

Kitért azokra a pedagógusokra is, akik már megkezdték valamelyik, akár két-három évig tartó továbbképzésüket: mint fogalmazott, az ezeken megszerzett kreditpontokat az új rendszerben is beszámítják, vagyis azok nem vesznek el.

A NAT átalakítását nem siettetnék

A Nemzeti alaptanterv esetleges átalakításával kapcsolatban a PDSZ tagja rámutatott, hosszú távú folyamatról van szó, amelyet nem lenne jó elhamarkodni, úgy véli ugyanis, először azt kell végiggondolni, milyen stratégiát kövessen a közoktatás.

Külön problémaként beszélt az általános iskola felső tagozatáról is: mint mondta, a közösségek folyamatosan átalakulnak amiatt, hogy a diákok egy része negyedik, mások hatodik vagy nyolcadik osztály után váltanak iskolát.

A felső tagozat nem igazán jól működik, én azt gondolom, tehát ebben mindenképpen várnánk változást.

A szervezet képviselője szerint a NAT átalakításába a szakszervezeteket és más szakmai szervezeteket is be kellene vonni, mivel az hosszú időre meghatározza a pedagógusok és a diákok életét.

„Ebben fölőrlődik a gyerek, fölőrlődik a pedagógus”

Miklósiné szerint ahhoz, hogy az oktatás valóban a 21. századi igényeket szolgálja ki, az osztálylétszámokkal is foglalkozni kellene. Miközben vannak olyan kisiskolák, ahol alacsony a gyereklétszám, Budapesten, Pest környékén és a nagyobb városokban sok helyen éppen az ellenkezője okoz problémát.

Ő maga alsó tagozaton jelenleg egy 29 fős osztályt tanít, ahol két tanítási nyelvű és általános tanrendű diákok is tanulnak, köztük több olyan gyerekkel, akiknek az ellátása nagyobb figyelmet igényel. Bár hangsúlyozta, hogy az iskolájában igyekeznek megfelelően foglalkozni velük, szerinte az ilyen magas létszám hosszú távon nem tartható.

„Ebben fölőrlődik a gyerek, fölőrlődik a pedagógus.”

Meglátása szerint ezért nemcsak azt kellene nézni, hogy papíron hány gyerek jár egy osztályba, hanem annak összetételét is – példaként egy 22 fős osztályt említett, ahol három sajátos nevelési igényű (SNI) és négy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő diák tanul. Arra is kitért, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket a létszám számításakor az állapotuktól függően két, bizonyos esetekben pedig három főként kell figyelembe venni.

Úgy fogalmazott, ha ennek megfelelően számolnak, egyes iskolákban akár 40–45 fősnek megfelelő osztálylétszámok is kijöhetnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem minden intézményre jellemző, de vannak olyan iskolák, amelyeknek ekkora terheléssel kell megbirkózniuk.

A PDSZ szerint sem kellene 16 óráig az iskolában maradni – Müller Annának üzenték, hogy erről már javaslatot is benyújtottak

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért Müller Annával abban, hogy nem kellene előírni, hogy az általános iskolások 16 óráig az iskolában maradjanak. A PDSZ ugyanakkor arra is felhívta a Tisza országgyűlési képviselőjének figyelmét, hogy nemrég éppen ennek megváltoztatását javasolták az Országgyűlés Oktatási Bizottságának, a módosítást azonban nem tárgyalták és nem szavazták meg.