A miniszterelnöki biztos szerint csúsztatásokkal, ellentmondásokkal és hatásvadász elemekkel van tele a Fidesz-kormány elmúlt tizenöt évének oktatáspolitikáját elemző tanulmány. A kutatás az állami központosítás erősödését, forráskivonást és romló tanulói teljesítményeket állapít meg. A tanulmány egyik szerzője, Nahalka István a kritika nem áll stabil lábakon.
Olcsó, könnyen pótolható munkaerőre készíti fel a diákokat a jelenlegi magyar oktatási rendszer, miközben a munkaerőpiac egyre kevésbé tud mit kezdeni velük – állítja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte ma a magyar tanulók többsége olyan tudásszinttel kerül ki az iskolából, amelyet a következő évtizedekben a robottechnológia vagy a mesterséges intelligencia kiválthat. A problémák gyökere szerinte az elitista tanterv, a túlterhelt gyerekek és a politikai bátorság hiánya.
A kormány friss mesterséges intelligencia-stratégiája listázza ugyan a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságát, de Nahalka István oktatási szakértő szerint a stratégia nem mutat valódi irányt és semmiképpen nem ajánlaná a tananyagba való integrációját.
Szervezett, ingyenes és esélyegyenlőséget is biztosítják az állami tankönyvek a miniszterelnöki biztos szerint.
A Kormányinfón kérdezték Gulyás Gergelyt arról, hogy a jövőben milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a közoktatásban.
Bár lehetnek jelentős különbségek, a Nemzeti alaptantervhez nagy mértékben tartaniuk kell magukat az alternatív rendszerű általános- és középiskoláknak is.
A Nemzeti alaptanterv ötévenkénti felülvizsgálata idén lenne esedékes, de nem tudni, hogy mikor lesznek nyilvánosak ennek az eredményei.
Értelmetlen, kifejezetten hülye kérdések is kerültek a NAT-vizsgába a pedagógusok visszajelzései szerint.
Október elején még csak 27 pedagógusról lehetett tudni, akiknek nem sikerült a BM által szervezett továbbképzés vizsgája.
A vizsgát számos pedagógus értelmetlennek és többlettehernek tartja, ezért a szakszervezetek bojkottot hirdettek ellene.
Úgy vélik, a vizsga felesleges, megalázó és elvonja a figyelmet a valós problémákról.
A PSZ elnöke szerint ezzel a lépéssel a kormány szinte teljesen megszüntetné a tanárok szakmai autonómiáját.
A pedagógusok regisztrációját az intézmények igazgatói fogják elvégezni
Közeledik az egyetemi félév kezdete, de még javában zajlik a Sziget Fesztivál, és mindeközben különböző rendeletekkel készíti elő a következő tanévet a kormány. Ezek voltak a hét legfontosabb történései.
Bár a nyárnak legfőképp a pihenésről és a kikapcsolódásról kell szólnia, a saját dolgotokat könnyítitek meg, ha szórakoztató regények mellett azt is megnézitek, milyen kötelező olvasmányok lesznek a következő tanévben, és beszerzitek őket. Mutatjuk, miket kell elolvasni ötödik és hatodik osztályban.
Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2024-ben június 5-12. között tartják, a középszintű vizsgákat pedig június 17. és július 3. között kell megszerveznie az iskoláknak. Mutatjuk az idei év változásait.
A 2024-es májusi-júniusi érettségi lesz az első, ahol a diákok a megújult követelmények alapján vizsgáznak. Mutatjuk, hogyan milyen témakörök lesznek a középszintű matekérettségin 2024-ben.
Rögtön két hibát is sikerült elkövetni a negyedikesek nyelvtan munkafüzetének nyitóoldalán.
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a most kiszállítandó tételekkel jelentős fejlesztés zárul le.
Meg kell becsülni az ismereteket, de baj, ha az oktatás célja, hogy információkkal tömjük tele a diákok fejét – mondja Nahalka István oktatáskutató az Eduline-nak. Szerinte, bár ezt nehéz megbecsülni, az iskolák ötöde tudna élni az autonómiával, viszont az a pedagógus, aki belekóstolhat a nagyobb szabadságba és kap is hozzá elég segítséget, könnyen tud fejlődni. Státusztörvényről, alapműveltségről, készségfejlesztésről és illegális mozgástérről is beszélgettünk a szakemberrel, aki korábban tanterveket és tankönyveket is írt. Interjú.
