Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Fontos előrelépésnek tartja a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete, hogy az új oktatásirányítás elkötelezett a szabad tankönyvválasztás visszaállítása mellett, de szerintük ehhez még több ponton át kell alakítani a jelenlegi rendszert. Romankovics András, az egyesület alelnöke szerint a NAT felülvizsgálatára is szükség lehet.
Az oktatási rendszer átalakítása nem kezdődhet a Nemzeti alaptanterv átírásával vagy az óraszámok csökkentésével, először azt kell meghatározni, hogy mi legyen az iskola szerepe a 21. században – erről beszélt Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója az ATV-ben.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra. – Erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Egyre inkább beszűkül a tanárok mozgástere a magyar közoktatásban, miközben a diákok sem kapják meg azokat a készségeket, amelyekre a való életben szükségük lenne. Egy középiskolai történelemtanár szerint az is nagy probléma, hogy nincsen egyértelműen meghatározott célja az iskolának.
A NAT szerint az osztályfőnöki órákon a diákoknak meg kellene tanulniuk kommunikálni, konfliktust kezelni, mentális problémákat felismerni és közösségben működni. A gyakorlatban azonban sok tanár szerint ezek az órák sokkal inkább az adott osztály aktuális problémáiról szólnak – és még így is nehéz beleférni a heti 45 percbe.
Egy harmincöt év tapasztalattal rendelkező, ma már nyugdíjas pedagógus szerint a magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy a tananyag mennyisége kezelhetetlenné vált, és egyre több olyan témakör kerül az alsóbb évfolyamokba, amelyeket a diákok önállóan nem tudnak feldolgozni.
Átfogó, rendszerszintű változtatásokat sürget az idén felálló kormány számára a Pedagógusok Szakszervezete. A szakszervezet 50 pontos programcsomagja az oktatás teljes szerkezetét érinti: külön minisztériumot, decentralizációt, kisebb osztálylétszámokat, több pszichológust és valódi tankönyvválasztási szabadságot követel.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
A miniszterelnöki biztos szerint csúsztatásokkal, ellentmondásokkal és hatásvadász elemekkel van tele a Fidesz-kormány elmúlt tizenöt évének oktatáspolitikáját elemző tanulmány. A kutatás az állami központosítás erősödését, forráskivonást és romló tanulói teljesítményeket állapít meg. A tanulmány egyik szerzője, Nahalka István a kritika nem áll stabil lábakon.
Olcsó, könnyen pótolható munkaerőre készíti fel a diákokat a jelenlegi magyar oktatási rendszer, miközben a munkaerőpiac egyre kevésbé tud mit kezdeni velük – állítja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Szerinte ma a magyar tanulók többsége olyan tudásszinttel kerül ki az iskolából, amelyet a következő évtizedekben a robottechnológia vagy a mesterséges intelligencia kiválthat. A problémák gyökere szerinte az elitista tanterv, a túlterhelt gyerekek és a politikai bátorság hiánya.
A kormány friss mesterséges intelligencia-stratégiája listázza ugyan a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságát, de Nahalka István oktatási szakértő szerint a stratégia nem mutat valódi irányt és semmiképpen nem ajánlaná a tananyagba való integrációját.
Szervezett, ingyenes és esélyegyenlőséget is biztosítják az állami tankönyvek a miniszterelnöki biztos szerint.
A Kormányinfón kérdezték Gulyás Gergelyt arról, hogy a jövőben milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a közoktatásban.
Bár lehetnek jelentős különbségek, a Nemzeti alaptantervhez nagy mértékben tartaniuk kell magukat az alternatív rendszerű általános- és középiskoláknak is.
A Nemzeti alaptanterv ötévenkénti felülvizsgálata idén lenne esedékes, de nem tudni, hogy mikor lesznek nyilvánosak ennek az eredményei.
Értelmetlen, kifejezetten hülye kérdések is kerültek a NAT-vizsgába a pedagógusok visszajelzései szerint.
