A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, mit ígér a Tisza a pedagógusoknak, ahogy azt is, hogy az elképzeléseik szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. Szintén írtunk arról, milyen változásokat vetítenek előre a szakképzésben és hogyan kezdenék meg a szegregált oktatás felszámolását. Most megnéztük, mit tartalmaz a program a NAT és a tankönyvpiac átalakításáról.
A párt programja szerint partnerként tekintenének a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteire, és velük egyetértésben módosítanák a NAT-ot.
A módosított alaptanterv középpontjába a nyelvi, természettudományos és digitális kompetenciák fejlesztése kerülne. Emellett választható tanterveket és pedagógiai programokat biztosítanának, amelyek jobban igazodnak a gyerekek igényeihez és fejlettségéhez.
A program szerint egységes, kompetenciaalapú követelményrendszert vezetnének be, amelyet az általános iskola végére minden diáknak teljesítenie kellene.
A Tisza programja szerint kiterjesztenék az iskolák és a pedagógusok módszertani szabadságát. A cél az, hogy az oktatási intézmények jobban tudjanak reagálni a 21. századi kihívásokra – legyen szó technológiai fejlődésről, digitális átállásról vagy etikai kérdésekről.
Kiemelik:
Korszerű szemléletben oktatjuk a gyermekeinket pénzügyi, környezetés egészségtudatosságra, kiemelt figyelmet fordítunk az idegen nyelvek oktatására és a digitális kompetenciák fejlesztésére.
A program külön hangsúlyozza a korai fejlesztés kapacitásának bővítését és a rugalmasabb bölcsőde-óvoda-iskola átmenet kialakítását.
A program egyik hangsúlyos eleme az állami tankönyv-monopólium megszüntetése. A Tisza egy erős minőségbiztosítással támogatott, sokszereplős taneszközpiac kialakítását ígéri, amely visszahozná a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
A dokumentum szerint mindez nagyobb szakmai mozgásteret biztosítana az iskoláknak és a pedagógusoknak, miközben a minőségi kontroll megmaradna.
A program kitér arra is, hogy korszerűsítenék a pedagógusképzés rendszerét, tartalmát és struktúráját, valamint átalakítanák annak intézményrendszerét. A cél a gyakorlatközpontúbb, a modern pedagógiai és digitális módszerekre jobban felkészítő képzés.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program. Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője beszámolt a „100% családprogram” részleteiről, amelynek része többek között az iskolakezdési támogatás a rászorulók részére, valamint a GYES és a GYED összegének megduplázása.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
