A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, mit ígér a Tisza a pedagógusoknak, ahogy azt is, hogy az elképzeléseik szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. Szintén írtunk arról, milyen változásokat vetítenek előre a szakképzésben és hogyan kezdenék meg a szegregált oktatás felszámolását. Most megnéztük, mit tartalmaz a program a NAT és a tankönyvpiac átalakításáról.
A párt programja szerint partnerként tekintenének a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteire, és velük egyetértésben módosítanák a NAT-ot.
A módosított alaptanterv középpontjába a nyelvi, természettudományos és digitális kompetenciák fejlesztése kerülne. Emellett választható tanterveket és pedagógiai programokat biztosítanának, amelyek jobban igazodnak a gyerekek igényeihez és fejlettségéhez.
A program szerint egységes, kompetenciaalapú követelményrendszert vezetnének be, amelyet az általános iskola végére minden diáknak teljesítenie kellene.
A Tisza programja szerint kiterjesztenék az iskolák és a pedagógusok módszertani szabadságát. A cél az, hogy az oktatási intézmények jobban tudjanak reagálni a 21. századi kihívásokra – legyen szó technológiai fejlődésről, digitális átállásról vagy etikai kérdésekről.
Kiemelik:
Korszerű szemléletben oktatjuk a gyermekeinket pénzügyi, környezetés egészségtudatosságra, kiemelt figyelmet fordítunk az idegen nyelvek oktatására és a digitális kompetenciák fejlesztésére.
A program külön hangsúlyozza a korai fejlesztés kapacitásának bővítését és a rugalmasabb bölcsőde-óvoda-iskola átmenet kialakítását.
A program egyik hangsúlyos eleme az állami tankönyv-monopólium megszüntetése. A Tisza egy erős minőségbiztosítással támogatott, sokszereplős taneszközpiac kialakítását ígéri, amely visszahozná a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
A dokumentum szerint mindez nagyobb szakmai mozgásteret biztosítana az iskoláknak és a pedagógusoknak, miközben a minőségi kontroll megmaradna.
A program kitér arra is, hogy korszerűsítenék a pedagógusképzés rendszerét, tartalmát és struktúráját, valamint átalakítanák annak intézményrendszerét. A cél a gyakorlatközpontúbb, a modern pedagógiai és digitális módszerekre jobban felkészítő képzés.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program. Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője beszámolt a „100% családprogram” részleteiről, amelynek része többek között az iskolakezdési támogatás a rászorulók részére, valamint a GYES és a GYED összegének megduplázása.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
