A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, mit ígér a Tisza a pedagógusoknak, ahogy azt is, hogy az elképzeléseik szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. Szintén írtunk arról, milyen változásokat vetítenek előre a szakképzésben és hogyan kezdenék meg a szegregált oktatás felszámolását. Most megnéztük, mit tartalmaz a program a NAT és a tankönyvpiac átalakításáról.
A párt programja szerint partnerként tekintenének a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteire, és velük egyetértésben módosítanák a NAT-ot.
A módosított alaptanterv középpontjába a nyelvi, természettudományos és digitális kompetenciák fejlesztése kerülne. Emellett választható tanterveket és pedagógiai programokat biztosítanának, amelyek jobban igazodnak a gyerekek igényeihez és fejlettségéhez.
A program szerint egységes, kompetenciaalapú követelményrendszert vezetnének be, amelyet az általános iskola végére minden diáknak teljesítenie kellene.
A Tisza programja szerint kiterjesztenék az iskolák és a pedagógusok módszertani szabadságát. A cél az, hogy az oktatási intézmények jobban tudjanak reagálni a 21. századi kihívásokra – legyen szó technológiai fejlődésről, digitális átállásról vagy etikai kérdésekről.
Kiemelik:
Korszerű szemléletben oktatjuk a gyermekeinket pénzügyi, környezetés egészségtudatosságra, kiemelt figyelmet fordítunk az idegen nyelvek oktatására és a digitális kompetenciák fejlesztésére.
A program külön hangsúlyozza a korai fejlesztés kapacitásának bővítését és a rugalmasabb bölcsőde-óvoda-iskola átmenet kialakítását.
A program egyik hangsúlyos eleme az állami tankönyv-monopólium megszüntetése. A Tisza egy erős minőségbiztosítással támogatott, sokszereplős taneszközpiac kialakítását ígéri, amely visszahozná a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
A dokumentum szerint mindez nagyobb szakmai mozgásteret biztosítana az iskoláknak és a pedagógusoknak, miközben a minőségi kontroll megmaradna.
A program kitér arra is, hogy korszerűsítenék a pedagógusképzés rendszerét, tartalmát és struktúráját, valamint átalakítanák annak intézményrendszerét. A cél a gyakorlatközpontúbb, a modern pedagógiai és digitális módszerekre jobban felkészítő képzés.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program. Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője beszámolt a „100% családprogram” részleteiről, amelynek része többek között az iskolakezdési támogatás a rászorulók részére, valamint a GYES és a GYED összegének megduplázása.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
