A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, mit ígér a Tisza a pedagógusoknak, ahogy azt is, hogy az elképzeléseik szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. Szintén írtunk arról, milyen változásokat vetítenek előre a szakképzésben és hogyan kezdenék meg a szegregált oktatás felszámolását. Most megnéztük, mit tartalmaz a program a NAT és a tankönyvpiac átalakításáról.
A párt programja szerint partnerként tekintenének a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteire, és velük egyetértésben módosítanák a NAT-ot.
A módosított alaptanterv középpontjába a nyelvi, természettudományos és digitális kompetenciák fejlesztése kerülne. Emellett választható tanterveket és pedagógiai programokat biztosítanának, amelyek jobban igazodnak a gyerekek igényeihez és fejlettségéhez.
A program szerint egységes, kompetenciaalapú követelményrendszert vezetnének be, amelyet az általános iskola végére minden diáknak teljesítenie kellene.
A Tisza programja szerint kiterjesztenék az iskolák és a pedagógusok módszertani szabadságát. A cél az, hogy az oktatási intézmények jobban tudjanak reagálni a 21. századi kihívásokra – legyen szó technológiai fejlődésről, digitális átállásról vagy etikai kérdésekről.
Kiemelik:
Korszerű szemléletben oktatjuk a gyermekeinket pénzügyi, környezetés egészségtudatosságra, kiemelt figyelmet fordítunk az idegen nyelvek oktatására és a digitális kompetenciák fejlesztésére.
A program külön hangsúlyozza a korai fejlesztés kapacitásának bővítését és a rugalmasabb bölcsőde-óvoda-iskola átmenet kialakítását.
A program egyik hangsúlyos eleme az állami tankönyv-monopólium megszüntetése. A Tisza egy erős minőségbiztosítással támogatott, sokszereplős taneszközpiac kialakítását ígéri, amely visszahozná a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
A dokumentum szerint mindez nagyobb szakmai mozgásteret biztosítana az iskoláknak és a pedagógusoknak, miközben a minőségi kontroll megmaradna.
A program kitér arra is, hogy korszerűsítenék a pedagógusképzés rendszerét, tartalmát és struktúráját, valamint átalakítanák annak intézményrendszerét. A cél a gyakorlatközpontúbb, a modern pedagógiai és digitális módszerekre jobban felkészítő képzés.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program. Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője beszámolt a „100% családprogram” részleteiről, amelynek része többek között az iskolakezdési támogatás a rászorulók részére, valamint a GYES és a GYED összegének megduplázása.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
