A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, mit ígér a Tisza a pedagógusoknak, ahogy azt is, hogy az elképzeléseik szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. Szintén írtunk arról, milyen változásokat vetítenek előre a szakképzésben és hogyan kezdenék meg a szegregált oktatás felszámolását. Most megnéztük, mit tartalmaz a program a NAT és a tankönyvpiac átalakításáról.
A párt programja szerint partnerként tekintenének a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteire, és velük egyetértésben módosítanák a NAT-ot.
A módosított alaptanterv középpontjába a nyelvi, természettudományos és digitális kompetenciák fejlesztése kerülne. Emellett választható tanterveket és pedagógiai programokat biztosítanának, amelyek jobban igazodnak a gyerekek igényeihez és fejlettségéhez.
A program szerint egységes, kompetenciaalapú követelményrendszert vezetnének be, amelyet az általános iskola végére minden diáknak teljesítenie kellene.
A Tisza programja szerint kiterjesztenék az iskolák és a pedagógusok módszertani szabadságát. A cél az, hogy az oktatási intézmények jobban tudjanak reagálni a 21. századi kihívásokra – legyen szó technológiai fejlődésről, digitális átállásról vagy etikai kérdésekről.
Kiemelik:
Korszerű szemléletben oktatjuk a gyermekeinket pénzügyi, környezetés egészségtudatosságra, kiemelt figyelmet fordítunk az idegen nyelvek oktatására és a digitális kompetenciák fejlesztésére.
A program külön hangsúlyozza a korai fejlesztés kapacitásának bővítését és a rugalmasabb bölcsőde-óvoda-iskola átmenet kialakítását.
A program egyik hangsúlyos eleme az állami tankönyv-monopólium megszüntetése. A Tisza egy erős minőségbiztosítással támogatott, sokszereplős taneszközpiac kialakítását ígéri, amely visszahozná a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
A dokumentum szerint mindez nagyobb szakmai mozgásteret biztosítana az iskoláknak és a pedagógusoknak, miközben a minőségi kontroll megmaradna.
A program kitér arra is, hogy korszerűsítenék a pedagógusképzés rendszerét, tartalmát és struktúráját, valamint átalakítanák annak intézményrendszerét. A cél a gyakorlatközpontúbb, a modern pedagógiai és digitális módszerekre jobban felkészítő képzés.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program. Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője beszámolt a „100% családprogram” részleteiről, amelynek része többek között az iskolakezdési támogatás a rászorulók részére, valamint a GYES és a GYED összegének megduplázása.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
