Tisza Párt: „Megkezdjük a szegregált oktatás felszámolását”

A Tisza Párt hétvégén megjelent programja kitér az iskolai szegregációra: az egyik vállalásuk, hogy megkezdik a szegregált oktatás felszámolását, és minden roma gyerek számára minőségi oktatást biztosítanak.

Korábban az Eduline többször is foglalkozott az iskolai szegregációval. Hogy spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, mit lehet tenni, és milyen következményei vannak, ha minden így marad, arról korábban Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.

Zsódi Viktor piarista szerzetes nemrég azt nyilatkozta, nem zárkózhatnak el a szegregáció kérdésében, de úgy gondolja, ez nem egyházi magánakció. A megoldás széles körű, állami, önkormányzati és egyházi összefogást igényel. A püspöki kar új elnöke, Székely János pedig úgy véli, lényeges volna, hogy a hátrányos helyzetű családok törekedjenek a lehető legjobb iskolába íratni a gyerekeket, és az iskolák örömmel fogadják őket.

Egy friss tanulmány pedig rámutat, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációja nem elszigetelt jelenség, hanem a magyar közoktatás szerkezetébe beépült, rendszerszintű fejlemény.

A roma gyerekek jelentős része szegregált oktatásban részesül

A Tisza programjában jelenlegi problémaként említik a szegregált oktatás csendes támogatását, egyebek mellett egyházi fenntartású intézményeknek engedélyezett speciális jogok által, amelyek tovább mélyítették a társadalmi kirekesztettséget. Megjegyzik, hogy a roma gyerekek jelentős része szegregált oktatásban részesül, a szegregált iskolákban és osztályokban pedig elmarad az oktatás minősége az átlagtól, valamint a romák továbbtanulási esélyei korlátozottak.

Magyar Péter és Tisza szakértői bemutatták a programjukat: ezt ígérik az oktatással kapcsolatban

Vállalásaik: minőségi oktatás minden roma gyerek számára

  • 21. századi oktatási rendszert építenek, amelyhez a romák számára is egyenlő hozzáférést biztosítanak. A tankötelezettséget 18 éves korra emelik, és biztosítják, hogy az iskolarendszerből kikerülő roma fiatalok az életben is jól használható tudással rendelkezzenek.

  • Megkezdik a szegregált oktatás felszámolását, és az oktatási rendszer szabadságának visszaállításával lehetővé teszik az egyre inkább egyénre és közösségre szabott oktatási formák alkalmazását.

  • Ösztöndíjrendszert vezetnek be, iskolabuszokat indítanak, és utazási támogatást adnak a rászorulóknak, hogy a nehéz körülmények közé született fiatalok is eljuthassanak az iskolába, és továbbtanulhassanak.

  • Ösztönzik a piacképes szaktudás megszerzését a felnőttképzésben és a szakképzésben, amivel reális esély nyílik az elhelyezkedésre.

  • 700 ezer nehéz sorsú gyerek számára évi 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást nyújtanak.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.