A roma gyerekek iskolai szegregációja nem elszigetelt jelenség
Egy friss tanulmány rámutat, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációja nem elszigetelt jelenség, hanem a magyar közoktatás szerkezetébe beépült, rendszerszintű fejlemény.
A Tisza Párt hétvégén megjelent programja kitér az iskolai szegregációra: az egyik vállalásuk, hogy megkezdik a szegregált oktatás felszámolását, és minden roma gyerek számára minőségi oktatást biztosítanak.
Korábban az Eduline többször is foglalkozott az iskolai szegregációval. Hogy spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, mit lehet tenni, és milyen következményei vannak, ha minden így marad, arról korábban Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Zsódi Viktor piarista szerzetes nemrég azt nyilatkozta, nem zárkózhatnak el a szegregáció kérdésében, de úgy gondolja, ez nem egyházi magánakció. A megoldás széles körű, állami, önkormányzati és egyházi összefogást igényel. A püspöki kar új elnöke, Székely János pedig úgy véli, lényeges volna, hogy a hátrányos helyzetű családok törekedjenek a lehető legjobb iskolába íratni a gyerekeket, és az iskolák örömmel fogadják őket.
Egy friss tanulmány pedig rámutat, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációja nem elszigetelt jelenség, hanem a magyar közoktatás szerkezetébe beépült, rendszerszintű fejlemény.
A Tisza programjában jelenlegi problémaként említik a szegregált oktatás csendes támogatását, egyebek mellett egyházi fenntartású intézményeknek engedélyezett speciális jogok által, amelyek tovább mélyítették a társadalmi kirekesztettséget. Megjegyzik, hogy a roma gyerekek jelentős része szegregált oktatásban részesül, a szegregált iskolákban és osztályokban pedig elmarad az oktatás minősége az átlagtól, valamint a romák továbbtanulási esélyei korlátozottak.
Magyar Péter és Tisza szakértői bemutatták a programjukat: ezt ígérik az oktatással kapcsolatban
Vállalásaik: minőségi oktatás minden roma gyerek számára
Egy friss tanulmány rámutat, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációja nem elszigetelt jelenség, hanem a magyar közoktatás szerkezetébe beépült, rendszerszintű fejlemény.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.