A roma gyerekek iskolai szegregációja nem elszigetelt jelenség
Egy friss tanulmány rámutat, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációja nem elszigetelt jelenség, hanem a magyar közoktatás szerkezetébe beépült, rendszerszintű fejlemény.
Korábban az Eduline többször is foglalkozott az iskolai szegregációval. Hogy spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, mit lehet tenni, és milyen következményei vannak, ha minden így marad, arról korábban Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Zsódi Viktor piarista szerzetes nemrég azt nyilatkozta, nem zárkózhatnak el a szegregáció kérdésében, de úgy gondolja, ez nem egyházi magánakció. A megoldás széles körű, állami, önkormányzati és egyházi összefogást igényel. A püspöki kar új elnöke, Székely János pedig úgy véli, lényeges volna, hogy a hátrányos helyzetű családok törekedjenek a lehető legjobb iskolába íratni a gyerekeket, és az iskolák örömmel fogadják őket.
Egy friss tanulmány pedig rámutat, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációja nem elszigetelt jelenség, hanem a magyar közoktatás szerkezetébe beépült, rendszerszintű fejlemény.
A roma gyerekek jelentős része szegregált oktatásban részesül
A Tisza programjában jelenlegi problémaként említik a szegregált oktatás csendes támogatását, egyebek mellett egyházi fenntartású intézményeknek engedélyezett speciális jogok által, amelyek tovább mélyítették a társadalmi kirekesztettséget. Megjegyzik, hogy a roma gyerekek jelentős része szegregált oktatásban részesül, a szegregált iskolákban és osztályokban pedig elmarad az oktatás minősége az átlagtól, valamint a romák továbbtanulási esélyei korlátozottak.
Magyar Péter és Tisza szakértői bemutatták a programjukat: ezt ígérik az oktatással kapcsolatban
Vállalásaik: minőségi oktatás minden roma gyerek számára
21. századi oktatási rendszert építenek, amelyhez a romák számára is egyenlő hozzáférést biztosítanak. A tankötelezettséget 18 éves korra emelik, és biztosítják, hogy az iskolarendszerből kikerülő roma fiatalok az életben is jól használható tudással rendelkezzenek.
Megkezdik a szegregált oktatás felszámolását, és az oktatási rendszer szabadságának visszaállításával lehetővé teszik az egyre inkább egyénre és közösségre szabott oktatási formák alkalmazását.
Ösztöndíjrendszert vezetnek be, iskolabuszokat indítanak, és utazási támogatást adnak a rászorulóknak, hogy a nehéz körülmények közé született fiatalok is eljuthassanak az iskolába, és továbbtanulhassanak.
Ösztönzik a piacképes szaktudás megszerzését a felnőttképzésben és a szakképzésben, amivel reális esély nyílik az elhelyezkedésre.
700 ezer nehéz sorsú gyerek számára évi 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást nyújtanak.