A Tisza Párt programja szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusként alkalmazni

A párt programjából kiderült, hogy „az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”

Ez azért is érdekes, mert a tanév végén végeznek az első óvodai nevelők a középfokú, technikusi képzésben, akik bár a szakma leírása alapján az óvodapedagógusok munkáját segítik, de egy korábbi belügyminisztériumi döntés miatt arra is van lehetőségük, hogy óvodapedagógusként alkalmazzák őket.

A Tisza programja alapján az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni, és ezen kívül az sem férne bele, hogy délután a pedagógiai asszisztens legyen a gyerekekkel.

Ehhez képest az eddig megjelent jogszabályok, rendelkezések alapján az óvodai nevelők munkaidejét is ugyanúgy kell beosztani, mint egy diplomás óvodapedagógusnak, így például délelőtt is vezethetik a csoportot, másrészt vonatkozik rájuk a státusztörvény, így nekik is minősülniük kell. Középfokú végzettséggel pedig legfeljebb Pedagógus II. kategóriáig juthatnak el.

Arról nem is beszélve, hogy az óvodai nevelő képzés egy remek kiskapu azoknak a 27 év feletti, pályaváltáson gondolkodó nőknek, akik kisgyerekekkel szeretnének foglalkozni, hiszen ha volt hat év munkaviszonyuk, rögtön Pedagógus I. kategóriában kezdhetnek. Ehhez képest azt a fiatalt, aki rögtön az érettségi után óvodapedagógusi diplomát szerez gyakornok kategóriába sorolják. (Érdemes megjegyezni, hat év munkaviszony után a diplomás óvodapedagógus is Pedagógus I. kategóriában kezd.)

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.