A Tisza Párt programja szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusként alkalmazni

A párt programjából kiderült, hogy „az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”

Ez azért is érdekes, mert a tanév végén végeznek az első óvodai nevelők a középfokú, technikusi képzésben, akik bár a szakma leírása alapján az óvodapedagógusok munkáját segítik, de egy korábbi belügyminisztériumi döntés miatt arra is van lehetőségük, hogy óvodapedagógusként alkalmazzák őket.

A Tisza programja alapján az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni, és ezen kívül az sem férne bele, hogy délután a pedagógiai asszisztens legyen a gyerekekkel.

Ehhez képest az eddig megjelent jogszabályok, rendelkezések alapján az óvodai nevelők munkaidejét is ugyanúgy kell beosztani, mint egy diplomás óvodapedagógusnak, így például délelőtt is vezethetik a csoportot, másrészt vonatkozik rájuk a státusztörvény, így nekik is minősülniük kell. Középfokú végzettséggel pedig legfeljebb Pedagógus II. kategóriáig juthatnak el.

Arról nem is beszélve, hogy az óvodai nevelő képzés egy remek kiskapu azoknak a 27 év feletti, pályaváltáson gondolkodó nőknek, akik kisgyerekekkel szeretnének foglalkozni, hiszen ha volt hat év munkaviszonyuk, rögtön Pedagógus I. kategóriában kezdhetnek. Ehhez képest azt a fiatalt, aki rögtön az érettségi után óvodapedagógusi diplomát szerez gyakornok kategóriába sorolják. (Érdemes megjegyezni, hat év munkaviszony után a diplomás óvodapedagógus is Pedagógus I. kategóriában kezd.)

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.