A PSZ elnöke szerint ezzel a lépéssel a kormány szinte teljesen megszüntetné a tanárok szakmai autonómiáját.
Október elsején társadalmi egyeztetésre bocsátott a Belügyminisztérium egy módosító tervezetet, amely törvényi szinten szabályozná, hogy csak a Nemzeti alaptantervnek (NAT) megfelelő tankönyvekből taníthassanak a pedagógusok – írja a Népszava.
A módosítás kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel „a pedagógiai munkáért, valamint a nevelő-oktató munka során az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelelő tankönyv és tansegédlet használatért.”
A jelenlegi törvény szerint ez a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló alapvető feladata, továbbá többesszámban vannak megnevezve a tankönyvek és segédletek.
Ezzel kapcsolatban a lapnak nyilatkozott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki szerint,
„ha a módosítást megszavazzák, azzal szinte teljesen megszűnik a tanárok szakmai autonómiája.”
Bár a tankerületi központok eddig is korlátozhatták az iskolák tankönyvválasztását, abba nem volt beleszólásuk, hogy a gyakorlatban milyen köteteket, munkafüzeteket használhatnak - nyilatkozta Totyik.
A PSZ elnöke szerint nem ritka, hogy egyes intézményekben még most is olyan könyveket használnak, amelyek a tankönyvjegyzékben már nem szerepelnek, de korábban jól beváltak.
Az is előfordul, hogy az állami tankönyvek mellé saját költségükön vásárolnak a szülők olyan, az iskolák által hivatalos úton nem beszerezhető tankönyveket, amelyekből a tanárok eredményesebben tudnak tanítani, a diákok pedig tanulni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
