Egy törvénymódosítással tovább korlátoznák, hogy milyen tankönyvekből taníthatnának az iskolákban

A PSZ elnöke szerint ezzel a lépéssel a kormány szinte teljesen megszüntetné a tanárok szakmai autonómiáját.

Október elsején társadalmi egyeztetésre bocsátott a Belügyminisztérium egy módosító tervezetet, amely törvényi szinten szabályozná, hogy csak a Nemzeti alaptantervnek (NAT) megfelelő tankönyvekből taníthassanak a pedagógusok – írja a Népszava.

A módosítás kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel „a pedagógiai munkáért, valamint a nevelő-oktató munka során az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelelő tankönyv és tansegédlet használatért.”

A jelenlegi törvény szerint ez a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló alapvető feladata, továbbá többesszámban vannak megnevezve a tankönyvek és segédletek.

Ezzel kapcsolatban a lapnak nyilatkozott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki szerint,

„ha a módosítást megszavazzák, azzal szinte teljesen megszűnik a tanárok szakmai autonómiája.”

Bár a tankerületi központok eddig is korlátozhatták az iskolák tankönyvválasztását, abba nem volt beleszólásuk, hogy a gyakorlatban milyen köteteket, munkafüzeteket használhatnak - nyilatkozta Totyik.

A PSZ elnöke szerint nem ritka, hogy egyes intézményekben még most is olyan könyveket használnak, amelyek a tankönyvjegyzékben már nem szerepelnek, de korábban jól beváltak.

Az is előfordul, hogy az állami tankönyvek mellé saját költségükön vásárolnak a szülők olyan, az iskolák által hivatalos úton nem beszerezhető tankönyveket, amelyekből a tanárok eredményesebben tudnak tanítani, a diákok pedig tanulni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.