Elfogadták a szakképzési törvény módosítását, amely alapjaiban alakítja át a szakképzési centrumok vezetését. Év végén megszűnik a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása, 2027-től pedig már egy kézben összpontosul a centrumok szakmai és törvényes működésének irányítása. Az új főigazgatói posztokra hamarosan megjelennek a pályázatok.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a szakképzési törvény tervezett módosításáról nem egyeztettek velük, sőt a jogszabálytervezetről is csak véletlenül szereztek tudomást. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy gondolja, hogy a szakképzési rendszert átfogóan át kellene világítani, és az önkormányzati iskolafenntartás visszaállítása előtt is alapos hatástanulmányra lenne szükség.
A Tisza Párt benyújtotta a 16. Alaptörvény-módosítást, amely jelentősen átalakítaná a kekva-alapítványok működését. A javaslat szerint az állam visszavenné az alapítói jogokat, így a jövőben a kormány dönthetne az alapítványok sorsáról.
Úgy tűnik, a kormány szerint minden adott ahhoz, hogy a fiatalok boldogan válasszák a kutatói életpályát.
A miniszterelnöki biztos magyarázatot adott arra, mit is jelent a nemrég elfogadott módosítás az óvodai nevelésben.
A gyerekek már alsó tagozatban kérdéseket tesznek fel a szexualitásról, de az iskolákban sokszor csak hetedik-nyolcadikban kerül elő a téma. A 2021-es jogszabálymódosítás óta káosz van az iskolai szexuális felvilágosítás körül. Ki tarthatja? Hol és milyen tartalommal?
Ezúttal a kormány a születendő gyerekek haza nem adhatóságáról rendelkezett.
A különböző szitokszavak mellett a „mocskos buzi” hangzott el annak a sofőrnek a szájából, akinek nem tetszett a hallgatók kiállása a szabadságjogokért.
Április 8-ra békés tüntetést szerveznek a magyar egyetemisták.
Állami ösztöndíj formájában támogatná a kormány a fiatal, családos egyetemistákat.
A modellváltott egyetemek előtt is megnyílhat az út az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.
A PSZ elnöke szerint ezzel a lépéssel a kormány szinte teljesen megszüntetné a tanárok szakmai autonómiáját.
Már több szakember is arról nyilatkozott, hogy a törvény szövege sok helyen pontatlan és tisztázatlan fogalmakat tartalmaz.
A kormány egy 90 oldalas salátatörvényben tett jogszabály-módosító javaslatot többek között az iskolákba be nem vihető tárgyakról, a mobiltelefonokról is.
A francia miniszter szerint a muszlim nők által viselt hosszú, bő ruhadarab sérti a törvényüket, viselése az iskolában „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen.
A PDSZ szerint őket is meglepte, hogy 23 ponton nem az került a benyújtott tervezetbe, ami az egyeztetéseken elhangzott. A Belügyminisztérium szerint sokat egyeztettek, sokakkal, az ugyanakkor nem derült ki, mi lesz a sok fontos részletet tartalmazó végrehajtási rendelettel és nem ez az egyetlen homályos pont.
Az ellenzéki vezetésű város inkább vagyonkezelésbe adná az oktatási célra használt épületeket az azokban iskolát működtető egyházaknak, noha a törvény nem hagy mozgásteret.
Szerintük a kérdőíves felmérés nem helyettesíti az érdemi párbeszédet.
Ez persze nem azt jelenti, hogy szeptembertől szeptemberig kell majd bejárni az egyetemekre, főiskolákra. Jövő héten szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról, amelyben az újabb nyelvvizsga-amnesztia mellett a tanév rendjének átszabása is szerepel.
