Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A francia miniszter szerint a muszlim nők által viselt hosszú, bő ruhadarab sérti a törvényüket, viselése az iskolában „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen.
Ahogy azt mi is megírtuk, Franciaországban betiltották az abaja viselését az állami iskolákban. A 2004-ben hozott törvényük alapján a diákok nem viselhetnek olyan ruhadarabot, amivel a vallási hovatartozásukat képviselik. Ezután 2010-ben a teljes arcot eltakaró fátylat is betiltották az országban, ami feldühítette a francia muszlim közösségét. Az iskolai viseletet szabályozó törvényben eddig az abaja nem szerepelt, viszont nem sokkal, mint egy héttel korábban, most ezt is megváltoztatták.
Az oktatási tárca hivatalos összesítése szerint végül 298 tanuló jelent meg abajában az első tanítási napon.
Gabriel Attal oktatási miniszter elmondása szerint „az érintettek jelentős része levette hétfőn a teljes testet eltakaró hagyományos öltözéket, mielőtt bement volna a tanterembe, míg 67-en nem voltak hajlandóak betartani a szabályt, és inkább hazamentek” – számolt be róla a 444.hu.
A BGM hírtelevíziójában a miniszter azt is elmondta, hogy képzett szakembereket küld a minisztérium azokba az iskolákba, ahol ez a problémás helyzet felmerült. Körülbelül 513 általános- és középiskola lehet érintett az ügyben, amire 2000 kiképzett szakember jut, hogy betartassák a szabályokat az intézményekben.
Emmanuel Macroni államfő hétfőn este adott interjújában azt mondta, hogy nem von párhuzamot a terrorcselekmények és a fiatal lányok viselete között, azonban a szekularizáció helyzete mélyreható kérdés az iskolákban.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.