Közel háromszáz diák állt ki az új francia törvény ellen

A francia miniszter szerint a muszlim nők által viselt hosszú, bő ruhadarab sérti a törvényüket, viselése az iskolában „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen.

Ahogy azt mi is megírtuk, Franciaországban betiltották az abaja viselését az állami iskolákban. A 2004-ben hozott törvényük alapján a diákok nem viselhetnek olyan ruhadarabot, amivel a vallási hovatartozásukat képviselik. Ezután 2010-ben a teljes arcot eltakaró fátylat is betiltották az országban, ami feldühítette a francia muszlim közösségét. Az iskolai viseletet szabályozó törvényben eddig az abaja nem szerepelt, viszont nem sokkal, mint egy héttel korábban, most ezt is megváltoztatták.

Az oktatási tárca hivatalos összesítése szerint végül 298 tanuló jelent meg abajában az első tanítási napon.

Gabriel Attal oktatási miniszter elmondása szerint „az érintettek jelentős része levette hétfőn a teljes testet eltakaró hagyományos öltözéket, mielőtt bement volna a tanterembe, míg 67-en nem voltak hajlandóak betartani a szabályt, és inkább hazamentek” – számolt be róla a 444.hu.

A BGM hírtelevíziójában a miniszter azt is elmondta, hogy képzett szakembereket küld a minisztérium azokba az iskolákba, ahol ez a problémás helyzet felmerült. Körülbelül 513 általános- és középiskola lehet érintett az ügyben, amire 2000 kiképzett szakember jut, hogy betartassák a szabályokat az intézményekben.

Emmanuel Macroni államfő hétfőn este adott interjújában azt mondta, hogy nem von párhuzamot a terrorcselekmények és a fiatal lányok viselete között, azonban a szekularizáció helyzete mélyreható kérdés az iskolákban.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.