A francia miniszter szerint a muszlim nők által viselt hosszú, bő ruhadarab sérti a törvényüket, viselése az iskolában „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen.
Ahogy azt mi is megírtuk, Franciaországban betiltották az abaja viselését az állami iskolákban. A 2004-ben hozott törvényük alapján a diákok nem viselhetnek olyan ruhadarabot, amivel a vallási hovatartozásukat képviselik. Ezután 2010-ben a teljes arcot eltakaró fátylat is betiltották az országban, ami feldühítette a francia muszlim közösségét. Az iskolai viseletet szabályozó törvényben eddig az abaja nem szerepelt, viszont nem sokkal, mint egy héttel korábban, most ezt is megváltoztatták.
Az oktatási tárca hivatalos összesítése szerint végül 298 tanuló jelent meg abajában az első tanítási napon.
Gabriel Attal oktatási miniszter elmondása szerint „az érintettek jelentős része levette hétfőn a teljes testet eltakaró hagyományos öltözéket, mielőtt bement volna a tanterembe, míg 67-en nem voltak hajlandóak betartani a szabályt, és inkább hazamentek” – számolt be róla a 444.hu.
A BGM hírtelevíziójában a miniszter azt is elmondta, hogy képzett szakembereket küld a minisztérium azokba az iskolákba, ahol ez a problémás helyzet felmerült. Körülbelül 513 általános- és középiskola lehet érintett az ügyben, amire 2000 kiképzett szakember jut, hogy betartassák a szabályokat az intézményekben.
Emmanuel Macroni államfő hétfőn este adott interjújában azt mondta, hogy nem von párhuzamot a terrorcselekmények és a fiatal lányok viselete között, azonban a szekularizáció helyzete mélyreható kérdés az iskolákban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
