A Pedagógusok Szakszervezete szerint a szakképzési törvény tervezett módosításáról nem egyeztettek velük, sőt a jogszabálytervezetről is csak véletlenül szereztek tudomást. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy gondolja, hogy a szakképzési rendszert átfogóan át kellene világítani, és az önkormányzati iskolafenntartás visszaállítása előtt is alapos hatástanulmányra lenne szükség.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint érdemi egyeztetés nélkül készül a szakképzési törvény módosítása. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában azt mondta, a szakszervezetek nem kapták meg véleményezésre a jogszabálytervezetet.
„Elfelejtettek egyeztetni róla, még csak meg sem küldték a jogszabálytervezetet véleményezésre. Teljesen véletlenül tudtuk meg” – fogalmazott és hozzátette: a PSZ korábban találkozott Naderi Zsuzsanna szakképzésért felelős államtitkárral, ahol felajánlották szakmai segítségüket, és azt kérték, hogy a frontvonalban dolgozó pedagógusok tapasztalatait is használják fel a jogszabály-előkészítés során.
A műsorban arról is beszélt, hogy a tervek szerint megszűnhet a szakképzésben működő kancellári rendszer. A részletekről ugyanakkor egyelőre nem tudnak sokat, mert – mint mondta – a tervezet előkészítésébe nem vonták be a szakszervezeteket.
Gosztonyi szerint nemcsak a tankerületek, hanem a szakképzési rendszer működését is át kellene vizsgálni. Úgy fogalmazott: a tankerületek átvilágításáról ugyan hallottak, annak eredményeit azonban egyelőre nem ismerik. A PSZ alelnöke szerint a szakképzésben még indokoltabb lenne egy hasonló vizsgálat.
Ahhoz, hogy a szakképzési rendszert rendbe lehessen tenni, legalább ilyen alapos átvilágításra lenne szükség.
Szerinte különösen a felnőttképzés és a különböző beszerzések területén lenne szükség nagyobb átláthatóságra.
Az interjúban szóba került az is, hogy egy esetleges kormányváltás után az önkormányzatok ismét fenntarthatnának iskolákat. Gosztonyi szerint több önkormányzat is jelezte, hogy visszavenne intézményeket, de erről csak alapos előkészítés után lehet felelősen dönteni.
A PSZ alelnöke úgy véli, először olyan hatástanulmányra lenne szükség, amely bemutatja, milyen következményekkel járna az önkormányzati fenntartás visszaállítása, és azt is rendezni kellene, hogy az önkormányzati és az egyházi fenntartású intézmények azonos finanszírozásban részesüljenek. Szerinte csak így lehetne elkerülni, hogy a fenntartóváltás növelje az iskolák közötti különbségeket, és csak ilyen feltételek mellett tudnának az önkormányzatok felelős döntést hozni az intézmények átvételéről.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. Emellett valamennyi tankerületi igazgatói állást nyílt pályázaton hirdetik meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
