Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. Emellett valamennyi tankerületi igazgatói állást nyílt pályázaton hirdetik meg.
Magyar Péter közlése szerint a kormány az elmúlt két hónapban átfogó vizsgálatot végzett az oktatási rendszer működéséről, amely szerinte súlyos problémákat tárt fel. A miniszterelnök azt állította, hogy több tankerületnek a bérekre és személyi juttatásokra szánt forrásokhoz is hozzá kellett nyúlnia annak érdekében, hogy finanszírozni tudják az iskolák mindennapi működését.
Elmondása szerint jelenleg több ezer betöltetlen pedagógus-álláshely van az oktatásban, és a rendszer működését jelentős részben nyugdíjas korú tanárok biztosítják.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy 2025-ben több mint 27 milliárd forintos rendkívüli támogatást kellett biztosítani a tankerületeknek a közüzemi számlák kifizetésére. Állítása szerint miközben a tankerületek kisebb beszerzésekről sem dönthettek önállóan, milliárdos költségvetési átcsoportosítások történtek átláthatatlan módon.
Magyar Péter bejelentette, hogy augusztus 20-án valamennyi tankerületi igazgatói pozíciót nyílt pályázaton hirdetik meg. A kiválasztási folyamatba a polgármestereket is bevonják, a vezetők pedig öt évre kapnak megbízást.
Nem osztogatunk többé életre szóló kinevezéseket, a kiválasztott igazgatók öt évre fognak megbízást kapni
– hangsúlyozta.
Elmondása szerint azt várják, hogy a jövőben a tankerületeket olyan vezetők irányítsák, akik szakmai programjuk, vezetői elképzeléseik és korábbi eredményeik alapján nyerik el a bizalmat.
A Klebelsberg Központ szerepe is megváltozik, megőrzi ugyan a nevét, de megszűnik középirányítói szerepe. A tervek szerint az intézmény a jövőben kutató, fejlesztő és szakmai háttérintézményként működik tovább, míg az oktatás irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
A miniszterelnök szerint az intézményi átalakítás célja nem önmagában a szervezeti rendszer megváltoztatása, hanem az iskolák mindennapi működésének javítása.
Arról döntöttünk, hogy a kémiaórát kémiatanár tartsa. Hogy ha szükség van rá, akkor legyen gyógypedagógus az intézményekben. Hogy néhány darab laptop vagy projektor megvásárlása ne hónapokig tartson. Hogy az iskolai mosdókat ne szülőknek kelljen felújítani. Hogy a tanáraink félelem nélkül szakmai meggyőződésük szerint taníthassanak
– sorolta és hozzátette, hogy az átalakítással a döntések közelebb kerülnek az iskolákhoz, a vezetők nagyobb önállóságot kapnak, a pedagógusok pedig több időt fordíthatnak a tanításra és a diákok támogatására.
A miniszterelnök szerint a most elfogadott döntések jelentik az oktatás átfogó reformjának első fontos lépését. „Ezzel a döntéssel elindítjuk az oktatás teljes megújítását. Olyan rendszert építünk, amelyben a döntések közelebb kerülnek az iskolákhoz. A vezetők világos felelősséget és valódi mozgásteret kapnak” – fogalmazott.
A kormányfő szerint a cél olyan magyar iskolák kialakítása, „amelyekben jó tanítani és jó tanulni”, ahol minden gyermek megkapja a fejlődéséhez szükséges támogatást, és ahol a lakóhely vagy a család anyagi helyzete nem szab határt a tehetség kibontakozásának.
Új minisztérium irányítja az oktatást, de több ismert vezető változatlanul fontos pozícióban dolgozik tovább. Az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetésében is találni olyan szereplőket, akik már a Fidesz-kormány alatt is az oktatásirányítás meghatározó alakjai voltak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
