A fideszes képviselők megőriznék a kekvákat, de az Alkotmánybíróság visszautasította a beadványukat

A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.

A Telex beszámolója szerint az Alkotmánybíróság csütörtöki ülésén több, az elmúlt időszakban elfogadott Alaptörvény-módosítással és más jogszabályokkal kapcsolatos beadványt is tárgyalt, döntést azonban csak a kekvák ügyében hozott.

A fideszes képviselők azt szerették volna elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Alaptörvénynek azt a részét, amely alapján meg lehet szüntetni a kekvákat.

A testület azonban visszautasította a beadványt. Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosításainál csak azt vizsgálhatja, hogy az elfogadás során betartották-e a szükséges eljárási szabályokat. Azt már nem vizsgálhatja, hogy maga a módosítás tartalmilag megfelel-e az Alaptörvénynek.

A fideszes képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy a mostani szabály különleges eset, mert nem egy általános, jövőre vonatkozó rendelkezésről van szó, hanem már létező, konkrét alapítványokat érint.

A testület többségét ez az érv nem győzte meg. Handó Tünde és Polt Péter alkotmánybírók ugyanakkor nem értettek egyet a döntéssel: szerintük az Alkotmánybíróságnak érdemben is meg kellett volna vizsgálnia a beadványt.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány két lépcsőben számolja fel a jelenlegi rendszert. Elsőként azok a kekvák szűnnek meg, amelyek nem látnak el felsőoktatási feladatokat. Az egyetemeket fenntartó alapítványok egyéves átmeneti időszakot kaptak: a tervek szerint 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg.

A kekva-rendszer átalakítása azért is fontos a felsőoktatásban, mert összefügg az uniós források és az Erasmus+ program körüli, évek óta tartó vitával. A modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok működésének átláthatósága és a kuratóriumi tagok politikai kötődése miatt az érintett intézményeket korábban kizárták az Erasmus+ és a Horizont Európa új támogatási szerződéseiből.

A kormány korábban azt közölte, hogy hosszabb távon megszünteti a kekva-modellt az egyetemeknél, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az intézmények egyszerűen visszakerülnek a korábbi állami fenntartásba. Az átmeneti időszakban az egyetemek új működési és fenntartói rendszerét is ki kell alakítani.

Nem elég átlátható a kekvák felügyelőbizottsági és kuratóriumi tagjainak kiválasztása a felsőoktatási szakszervezetek szerint

A felsőoktatási szakszervezetek szerint nem biztos, hogy az egyetemi szenátusok rangsorai valóban az egyetemi közösségek véleményét tükrözik, miközben a minisztérium ezeket is figyelembe veszi a kiválasztásnál. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új vezetőinek kiválasztásakor szükség esetén változtasson a rangsorokon.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.