A Telex beszámolója szerint az Alkotmánybíróság csütörtöki ülésén több, az elmúlt időszakban elfogadott Alaptörvény-módosítással és más jogszabályokkal kapcsolatos beadványt is tárgyalt, döntést azonban csak a kekvák ügyében hozott.
A fideszes képviselők azt szerették volna elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Alaptörvénynek azt a részét, amely alapján meg lehet szüntetni a kekvákat.
A testület azonban visszautasította a beadványt. Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosításainál csak azt vizsgálhatja, hogy az elfogadás során betartották-e a szükséges eljárási szabályokat. Azt már nem vizsgálhatja, hogy maga a módosítás tartalmilag megfelel-e az Alaptörvénynek.
A fideszes képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy a mostani szabály különleges eset, mert nem egy általános, jövőre vonatkozó rendelkezésről van szó, hanem már létező, konkrét alapítványokat érint.
A testület többségét ez az érv nem győzte meg. Handó Tünde és Polt Péter alkotmánybírók ugyanakkor nem értettek egyet a döntéssel: szerintük az Alkotmánybíróságnak érdemben is meg kellett volna vizsgálnia a beadványt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány két lépcsőben számolja fel a jelenlegi rendszert. Elsőként azok a kekvák szűnnek meg, amelyek nem látnak el felsőoktatási feladatokat. Az egyetemeket fenntartó alapítványok egyéves átmeneti időszakot kaptak: a tervek szerint 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg.
A kekva-rendszer átalakítása azért is fontos a felsőoktatásban, mert összefügg az uniós források és az Erasmus+ program körüli, évek óta tartó vitával. A modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok működésének átláthatósága és a kuratóriumi tagok politikai kötődése miatt az érintett intézményeket korábban kizárták az Erasmus+ és a Horizont Európa új támogatási szerződéseiből.
A kormány korábban azt közölte, hogy hosszabb távon megszünteti a kekva-modellt az egyetemeknél, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az intézmények egyszerűen visszakerülnek a korábbi állami fenntartásba. Az átmeneti időszakban az egyetemek új működési és fenntartói rendszerét is ki kell alakítani.
A felsőoktatási szakszervezetek szerint nem biztos, hogy az egyetemi szenátusok rangsorai valóban az egyetemi közösségek véleményét tükrözik, miközben a minisztérium ezeket is figyelembe veszi a kiválasztásnál. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új vezetőinek kiválasztásakor szükség esetén változtasson a rangsorokon.