Részletes közleményben ismertette a kormány, milyen ütemezéssel alakítják át a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét. Az Alaptörvény 16. módosításával és a kapcsolódó törvénymódosításokkal megkezdődött a KEKVA-rendszer átalakítása. A változások azonban nem egyszerre érintik az összes alapítványt: míg a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok már idén nyáron megszűnnek, az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében egyéves átmeneti időszakot biztosítanak.
Azt már eddig is tudtuk, hogy az egyetemeket fenntartó kekvák 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg. Az átmeneti időszak célja, hogy a felsőoktatási intézmények működése zavartalan maradjon, miközben lezajlik az átalakulás.
A kabinet szerint már most életbe léptek azok az új szabályok, amelyek szigorúbb összeférhetetlenségi előírásokat, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget és nagyobb átláthatóságot írnak elő az egyetemi alapítványok működésében.
A közlemény arra is kitér, hogy a több mint négy éve kinevezett kuratóriumi tagok helyére a jövőben nyilvános pályázat útján lehet új tagokat választani.
Visszakapnak jogköröket az egyetemek
A változások egyik legfontosabb eleme, hogy a kormány szerint az elmúlt években a kuratóriumokhoz került döntési hatáskörök egy része visszakerül az egyetemekhez. A közleményben így fogalmazzák meg:
A változások egyik legfontosabb eleme, hogy az egyetemek szenátusaitól és vezetőitől korábban elvont, a kuratóriumokhoz telepített döntési hatáskörök visszakerülnek az egyetemekhez. Ez megerősíti az intézményi autonómiát, az akadémiai szabadságot és az egyetemi közösségek szerepét a döntéshozatalban.
Az átmeneti időszakban a kormány egyeztetéseket ígér az egyetemek vezetőivel, a hallgatói szervezetekkel, a szakszervezetekkel és más felsőoktatási szereplőkkel a rendszer végleges kialakításáról.
Megvan, hogy augusztus végéig milyen kekvák szűnnek meg
A nem felsőoktatási alapítványoknál gyorsabb az átállás
A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó kekvák esetében már megkezdődött a megszüntetés előkészítése.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy kormányhatározat már kijelölte, hogy az egyes alapítványoknál mely miniszter gyakorolja a Magyar Állam nevében az alapítói jogokat. Ennek értelmében Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter lett a Közép-európai Oktatási Alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, míg például a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került.
A most közzétett kormányzati közlemény már az átalakítás következő lépéseit is részletezi. Július 14-éig a kormánynak döntenie kell arról, hogy mely állami szervek veszik át az alapítványok közfeladatait, mi lesz a vagyonuk sorsa, illetve ki látja el az elszámolási biztos feladatait.
Az érintett alapítványoknak július 15-éig részletes jelentést kell készíteniük vagyoni helyzetükről, kötelezettségeikről és folyamatban lévő ügyeikről. A közlemény szerint ez lesz az alapja annak, hogy az állam pontos képet kapjon az alapítványok vagyonáról a megszüntetés előtt.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában. A kekvák megszüntetését is tartalmazó javaslat kapcsán a fideszes képviselő a modellváltó egyetemek eredményeit védte, míg a kormány és a Tisza Párt politikusai az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányát bírálták.
