Hódmezővásárhely tovább küzd, a törvény ellenére sem adnák át az iskoláikat ingyen

Az ellenzéki vezetésű város inkább vagyonkezelésbe adná az oktatási célra használt épületeket az azokban iskolát működtető egyházaknak, noha a törvény nem hagy mozgásteret.

  • Tarnay Kristóf

Mint arról korábban írtunk, tavaly decemberben a parlamenti többség elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely alapján az állam által „bevettként” elismert egyházak igényt jelenthetnek be állami vagy önkormányzati tulajdonú épületekre, ahol hitéleti-köznevelési feladatot látnak vagy látnának el. Ezeket pedig bármi fajta mérlegelési lehetőség nélkül ingyen át is kell adni a felekezeteknek.

Számos településen ez meg is valósult, ám jellemzően ellenzéki polgármesterek több helyen tiltakoztak a döntés ellen. A törvény alapján azonban maximum annyit tehetnek, hogy megpróbálnak tárgyalni az érintett egyházakkal, érjék be azok kevesebbel is, például vagyonkezelési joggal.

Ezzel próbálkozik Hódmezővásárhely ellenzéki vezetésű önkormányzata is. A megyei jogú városban öt igényt nyújtottak be összesen hat ingatlanra, három helyről. A helyi református egyházközség két épületet vár, a domonkos nővérek egy iskolát és egy óvodát a katolikus egyházmegye szintén. A Delmagyar.hu cikke szerint mindhárom felekezettel tárgyalt a városvezetés, a katolikusok el is fogadták, hogy ingyenes átadás helyett vagy eladják vagy pedig vagyonkezelésbe adják a kért iskolát és óvodát.

A másik kettővel viszont nem sikerült megállapodni, de nekik sem adnák át ingyen az épületeket, mert úgy látják, az az Alaptörvénnyel és az EU Alapjogi Chartájának elveivel is ütközik. Végül a közgyűlés azt szavazta meg, hogy

sem ingyen, sem pénzért nem adják át a kért épületek tulajdonjogát, csak vagyonkezelésbe adják át azokat az egyházaknak.

Kérdés, ezek után az érintett felekezetek esetleg indítanak-e pert. A város azért is hivatkozik vagyonvesztésre, mert Márki-Zay Péter polgármester korábbi elmondása alapján a reformátusokkal közel voltak egy olyan megállapodáshoz, hogy az egyházközség mintegy kétmilliárdot fizessen az épületekért.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu