Hódmezővásárhely tovább küzd, a törvény ellenére sem adnák át az iskoláikat ingyen

Az ellenzéki vezetésű város inkább vagyonkezelésbe adná az oktatási célra használt épületeket az azokban iskolát működtető egyházaknak, noha a törvény nem hagy mozgásteret.

  • Tarnay Kristóf

Mint arról korábban írtunk, tavaly decemberben a parlamenti többség elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely alapján az állam által „bevettként” elismert egyházak igényt jelenthetnek be állami vagy önkormányzati tulajdonú épületekre, ahol hitéleti-köznevelési feladatot látnak vagy látnának el. Ezeket pedig bármi fajta mérlegelési lehetőség nélkül ingyen át is kell adni a felekezeteknek.

Számos településen ez meg is valósult, ám jellemzően ellenzéki polgármesterek több helyen tiltakoztak a döntés ellen. A törvény alapján azonban maximum annyit tehetnek, hogy megpróbálnak tárgyalni az érintett egyházakkal, érjék be azok kevesebbel is, például vagyonkezelési joggal.

Ezzel próbálkozik Hódmezővásárhely ellenzéki vezetésű önkormányzata is. A megyei jogú városban öt igényt nyújtottak be összesen hat ingatlanra, három helyről. A helyi református egyházközség két épületet vár, a domonkos nővérek egy iskolát és egy óvodát a katolikus egyházmegye szintén. A Delmagyar.hu cikke szerint mindhárom felekezettel tárgyalt a városvezetés, a katolikusok el is fogadták, hogy ingyenes átadás helyett vagy eladják vagy pedig vagyonkezelésbe adják a kért iskolát és óvodát.

A másik kettővel viszont nem sikerült megállapodni, de nekik sem adnák át ingyen az épületeket, mert úgy látják, az az Alaptörvénnyel és az EU Alapjogi Chartájának elveivel is ütközik. Végül a közgyűlés azt szavazta meg, hogy

sem ingyen, sem pénzért nem adják át a kért épületek tulajdonjogát, csak vagyonkezelésbe adják át azokat az egyházaknak.

Kérdés, ezek után az érintett felekezetek esetleg indítanak-e pert. A város azért is hivatkozik vagyonvesztésre, mert Márki-Zay Péter polgármester korábbi elmondása alapján a reformátusokkal közel voltak egy olyan megállapodáshoz, hogy az egyházközség mintegy kétmilliárdot fizessen az épületekért.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.