Az ellenzéki vezetésű város inkább vagyonkezelésbe adná az oktatási célra használt épületeket az azokban iskolát működtető egyházaknak, noha a törvény nem hagy mozgásteret.
Mint arról korábban írtunk, tavaly decemberben a parlamenti többség elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely alapján az állam által „bevettként” elismert egyházak igényt jelenthetnek be állami vagy önkormányzati tulajdonú épületekre, ahol hitéleti-köznevelési feladatot látnak vagy látnának el. Ezeket pedig bármi fajta mérlegelési lehetőség nélkül ingyen át is kell adni a felekezeteknek.
Számos településen ez meg is valósult, ám jellemzően ellenzéki polgármesterek több helyen tiltakoztak a döntés ellen. A törvény alapján azonban maximum annyit tehetnek, hogy megpróbálnak tárgyalni az érintett egyházakkal, érjék be azok kevesebbel is, például vagyonkezelési joggal.
Ezzel próbálkozik Hódmezővásárhely ellenzéki vezetésű önkormányzata is. A megyei jogú városban öt igényt nyújtottak be összesen hat ingatlanra, három helyről. A helyi református egyházközség két épületet vár, a domonkos nővérek egy iskolát és egy óvodát a katolikus egyházmegye szintén. A Delmagyar.hu cikke szerint mindhárom felekezettel tárgyalt a városvezetés, a katolikusok el is fogadták, hogy ingyenes átadás helyett vagy eladják vagy pedig vagyonkezelésbe adják a kért iskolát és óvodát.
A másik kettővel viszont nem sikerült megállapodni, de nekik sem adnák át ingyen az épületeket, mert úgy látják, az az Alaptörvénnyel és az EU Alapjogi Chartájának elveivel is ütközik. Végül a közgyűlés azt szavazta meg, hogy
sem ingyen, sem pénzért nem adják át a kért épületek tulajdonjogát, csak vagyonkezelésbe adják át azokat az egyházaknak.
Kérdés, ezek után az érintett felekezetek esetleg indítanak-e pert. A város azért is hivatkozik vagyonvesztésre, mert Márki-Zay Péter polgármester korábbi elmondása alapján a reformátusokkal közel voltak egy olyan megállapodáshoz, hogy az egyházközség mintegy kétmilliárdot fizessen az épületekért.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
