Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A KSH legfrissebb adatai alapján az integráltan oktatható sajátos nevelés gimnazisták száma az elmúlt három tanévben mintegy 12 százalékkal emelkedett. Míg a 2023/2024-es tanévben 4420 SNI-s diákot tartottak nyilván, addigra a 2025/2026-os tanévben már 4959-et.
2027-ben felvételizel középiskolába? Lépj be az Eduline Középiskolai felvételi 2027 - minden fontos csoport infó egy helyen csoportjába, hogy elsőként értesülj a legfrissebb felvételi hírekről, ponthatárokról és hasznos tippekről.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy a gimnáziumok többsége nem fogad SNI-s diákot, mert a speciális igényeikre nincsenek felkészülve. Így ha egy sajátos nevelési igényű nyolcadikos gimnáziumban szeretné folytatni a tanulmányait, akkor jóval kevesebb lehetőség közül, gyakran magánintézmény közül választhat.
Ezek után nem meglepő, hogy technikumban három tanév alatt még inkább megugrott az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű diákok száma. Míg a 2023/2024-es tanévben 9936 SNI-s diák volt, ehhez képest a 2025/2026-os tanévben már 12584. Ez mintegy 26 százalékos emelkedést jelent.
Vagyis ez azt jelenti, hogy a 2025/2026-os tanévben feleannyi SNI-s diák tanult gimnáziumban, mint technikumban. Ha hozzávesszük, hogy a szakképző iskolákban 8300 fő körül stagnált az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű diákok száma, akkor láthatjuk, hogy a rendszer a „papíros” tanulókat inkább a szakmaszerzés irányába tereli.
Természetesen nem mindegy, hogy a tanuló, miért kapta a diagnózist. Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a közoktatásban és a szakképzésben tanuló SNI-s diákok esetében a leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrumzavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
Területi bontásban is komoly eltérések láthatóak. A legmagasabb arányt Békés vármegyében mérték, ahol a tanulók 15,6 százaléka SNI-s. A legalacsonyabb arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, ott 6,2 százalék az érintett diákok aránya.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter és Kereki Judit (kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár) 2009-ben készült korai intervenciós rendszer működését vizsgáló kutatás szerint Magyarországon komoly egyenlőtlenségek vannak abban, hogy a gyerekek milyen gyorsan jutnak el diagnózisig és fejlesztésig. Különösen az észak-magyarországi térségekben gyengébb az ellátórendszer, és több helyen hosszú várólisták alakultak ki.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.
Hat-és nyolcosztályos gimnáziumok helyett 10 vagy 12 évfolyamos iskola – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) oktatási reformcsomagjában, így a diákoknak nem kellene középiskolába felvételizniük vagy 13-14 évesen dönteniük, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Októbertől november közepéig tartja a legtöbb budapesti középiskolai a nyílt napjait. Mutatjuk intézményenként a dátumokat.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
