Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A KSH legfrissebb adatai alapján az integráltan oktatható sajátos nevelés gimnazisták száma az elmúlt három tanévben mintegy 12 százalékkal emelkedett. Míg a 2023/2024-es tanévben 4420 SNI-s diákot tartottak nyilván, addigra a 2025/2026-os tanévben már 4959-et.
2027-ben felvételizel középiskolába? Lépj be az Eduline Középiskolai felvételi 2027 - minden fontos csoport infó egy helyen csoportjába, hogy elsőként értesülj a legfrissebb felvételi hírekről, ponthatárokról és hasznos tippekről.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy a gimnáziumok többsége nem fogad SNI-s diákot, mert a speciális igényeikre nincsenek felkészülve. Így ha egy sajátos nevelési igényű nyolcadikos gimnáziumban szeretné folytatni a tanulmányait, akkor jóval kevesebb lehetőség közül, gyakran magánintézmény közül választhat.
Ezek után nem meglepő, hogy technikumban három tanév alatt még inkább megugrott az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű diákok száma. Míg a 2023/2024-es tanévben 9936 SNI-s diák volt, ehhez képest a 2025/2026-os tanévben már 12584. Ez mintegy 26 százalékos emelkedést jelent.
Vagyis ez azt jelenti, hogy a 2025/2026-os tanévben feleannyi SNI-s diák tanult gimnáziumban, mint technikumban. Ha hozzávesszük, hogy a szakképző iskolákban 8300 fő körül stagnált az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű diákok száma, akkor láthatjuk, hogy a rendszer a „papíros” tanulókat inkább a szakmaszerzés irányába tereli.
Természetesen nem mindegy, hogy a tanuló, miért kapta a diagnózist. Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a közoktatásban és a szakképzésben tanuló SNI-s diákok esetében a leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrumzavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
Területi bontásban is komoly eltérések láthatóak. A legmagasabb arányt Békés vármegyében mérték, ahol a tanulók 15,6 százaléka SNI-s. A legalacsonyabb arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, ott 6,2 százalék az érintett diákok aránya.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter és Kereki Judit (kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár) 2009-ben készült korai intervenciós rendszer működését vizsgáló kutatás szerint Magyarországon komoly egyenlőtlenségek vannak abban, hogy a gyerekek milyen gyorsan jutnak el diagnózisig és fejlesztésig. Különösen az észak-magyarországi térségekben gyengébb az ellátórendszer, és több helyen hosszú várólisták alakultak ki.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
