Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

A KSH legfrissebb adatai alapján az integráltan oktatható sajátos nevelés gimnazisták száma az elmúlt három tanévben mintegy 12 százalékkal emelkedett. Míg a 2023/2024-es tanévben 4420 SNI-s diákot tartottak nyilván, addigra a 2025/2026-os tanévben már 4959-et.

2027-ben felvételizel középiskolába? Lépj be az Eduline Középiskolai felvételi 2027 - minden fontos csoport infó egy helyen csoportjába, hogy elsőként értesülj a legfrissebb felvételi hírekről, ponthatárokról és hasznos tippekről.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy a gimnáziumok többsége nem fogad SNI-s diákot, mert a speciális igényeikre nincsenek felkészülve. Így ha egy sajátos nevelési igényű nyolcadikos gimnáziumban szeretné folytatni a tanulmányait, akkor jóval kevesebb lehetőség közül, gyakran magánintézmény közül választhat.

Szakma irányába terel a rendszer

Ezek után nem meglepő, hogy technikumban három tanév alatt még inkább megugrott az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű diákok száma. Míg a 2023/2024-es tanévben 9936 SNI-s diák volt, ehhez képest a 2025/2026-os tanévben már 12584. Ez mintegy 26 százalékos emelkedést jelent.

Vagyis ez azt jelenti, hogy a 2025/2026-os tanévben feleannyi SNI-s diák tanult gimnáziumban, mint technikumban. Ha hozzávesszük, hogy a szakképző iskolákban 8300 fő körül stagnált az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű diákok száma, akkor láthatjuk, hogy a rendszer a „papíros” tanulókat inkább a szakmaszerzés irányába tereli.

Természetesen nem mindegy, hogy a tanuló, miért kapta a diagnózist. Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a közoktatásban és a szakképzésben tanuló SNI-s diákok esetében a leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrumzavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.

Borsodban sokkal kevesebb papíron az SNI-s diák

Területi bontásban is komoly eltérések láthatóak. A legmagasabb arányt Békés vármegyében mérték, ahol a tanulók 15,6 százaléka SNI-s. A legalacsonyabb arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, ott 6,2 százalék az érintett diákok aránya.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter és Kereki Judit (kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár) 2009-ben készült korai intervenciós rendszer működését vizsgáló kutatás szerint Magyarországon komoly egyenlőtlenségek vannak abban, hogy a gyerekek milyen gyorsan jutnak el diagnózisig és fejlesztésig. Különösen az észak-magyarországi térségekben gyengébb az ellátórendszer, és több helyen hosszú várólisták alakultak ki.

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.