„A gyerekek képességei akkor bontakozhatnak ki, ha a feltételek az egyéni szükségleteikhez igazodnak” – megkezdődött az egyeztetés az SNI köznevelési minimum kapcsán

Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.

Lannert Judit a Facebookon jelentette be, hogy megkezdődött a szakmai egyeztetés az SNI köznevelési minimum kapcsán.

Kókayné Lányi Marietta, a közoktatásért felelős államtitkár és Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a DIO (Differenciált és Inkluzív Oktatásért) együttműködés képviselőivel egyeztetett. A DIO civil és szakmai összefogás, amely a sajátos nevelési igényű, illetve a különböző szükségletű gyerekeket érintő szakmai javaslatok kidolgozásán dolgozik, ennek részeként készítették el az SNI köznevelési minimumot is

Az SNI Köznevelési Minimum abból indul ki, hogy a gyermekek képességei akkor bontakozhatnak ki, ha a feltételek az egyéni szükségleteikhez igazodnak. Ezért hangsúlyozza, hogy az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekek, hanem minden gyermek fejlődése szempontjából fontos

– írta bejegyzésében az oktatási és gyermekügyi miniszter.

Más szakmai szervezetek is jelezték, hogy átfogó változásra van szükség

Nyolc szakmai és civil szervezet, köztük az AutiSpektrum Egyesület, a Civil Kollégium Alapítvány, a Civil Közoktatás Platform, a Ginkó Ház, a Mars Alapítvány, a Pedagógusok Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, valamint a TASZ közösen állított össze egy javaslatcsomagot még áprilisban arról, milyen minimumfeltételekre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar köznevelés valóban befogadó és a gyerekek egyéni szükségleteire reagáló rendszerként működjön, mivel a jelenlegi rendszerben egyszerre vannak jelen strukturális és szemléletbeli hiányosságok.

A javaslatcsomag egyik fontos megállapítása, hogy az SNI-s gyerekek ellátása nem lehet a szülők feladata. A szakmai javaslatok között szerepel továbbá a korai és pontos felismerés biztosítása, a lakóhelyhez közeli megfelelő intézményi ellátás, az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztések elérhetősége, valamint a pedagógusok és segítő szakemberek folyamatos képzése és együttműködése.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.