Átvenné a Herman Ottó Általános Iskola fenntartását a Budapesti Zsidó Hitközség
Olyan intézményt szeretnének létrehozni, ahová világnézettől függetlenül bárki járhat, és ahol nagyobb szabadságot élvezhetnek a tanárok és a gyerekek egyaránt.
Bár folyamatosan zajlanak az ezekkel kapcsolatos önkormányzati egyeztetések és döntések, összeszedtük, hol mit lehet már tudni az egyházak által ingyen igényelhető önkormányzati oktatási épületekről.
Az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadott el egy törvénymódosítást, mely lehetővé teszi az egyházaknak, hogy igényt jelenthessenek be állami vagy önkormányzati tulajdonú épületekre, ha ott hitéleti-köznevelési feladatot látnak vagy látnának el. Ezeket az épületeket teljesen ingyen át is kell adni a felekezeteknek, a törvény ebben mérlegelési lehetőséget sem hagy.
A módosítás nagy port kavart, mi is többször beszámoltunk már az ezzel kapcsolatos fejleményekről. Valahol már el is fogadták, valahol viszont a – jellemzően ellenzéki – városvezetés, illetve az érintett diákok, szülők, pedagógusok sem feltétlenül lelkesednek a törvényért és egyezkednének, noha a törvény egyáltalán nem ad mozgásteret nekik, így maximum a felekezetek jóindulatában bízhatnak. Több polgármester például személyesen is egyeztetett egyházi vezetőkkel ennek érdekében.
Összeszedtük, hol tart most a folyamat, és településenként mutatjuk, hol mit vinnének vagy vittek már eddig egyes egyházak:
Kérjetek és adatik nektek
A tavaly év végén elfogadott törvény részben vonatkozik csak oktatási intézményekre, sőt, az indoklásában is eredetileg a templomokat emelték ki. A fenntartásra átadott iskolák egyházi tulajdonba adása csak addig érvényes, ameddig ott oktatás folyik – vagy az egyház meg nem szűnik –, utána visszaszáll az államra vagy az önkormányzatra, attól függően, ki volt a tulajdonosa (az egyházak el sem adhatják azokat.) Ahogyan akkor is, ha az állam által „bevettnek” el nem ismert egyház kezd el ott oktatni, mint például az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Nekik nincs is lehetőségük arra, hogy a mostani törvény alapján ingatlanokat igényeljenek, de van olyan egyház is, amelynek lehetősége ugyan van az ingatlan-igénylésre, szándéka viszont nincs. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma a február 9-i ülésén úgy határozott például, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel.
A hódmezővásárhelyi átadások ellen tiltakozó ellenzéki polgármester, Márki-Zay Péter fel is hozta őket pozitív ellenpéldaként a saját szemszögéből, miszerint „nem minden egyház asszisztál az önkormányzatok kifosztásához”. De azt is pozitívumként említette a városvezető, hogy a bencés rend noha igényelt ingatlanokat Szegedtől, fizet is azokért, pedig a törvény szerint díjmentesen is megkaphatná azokat. Az önkormányzatoknak a felekezetekkel kötött megállapodásokba ugyanis bár bele kell írni az ingatlanok általuk megállapított forgalmi értékét, de ezek után kártalanítás nem jár. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a Blikknek azt mondta, a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlathoz hasonlóan az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellene fizetni valamilyen formában. A második körös levelek megérkezése előtt egyébként az egyik legerősebb reakció a békésszentandrási városvezetőtől származott, Sinka Imre ugyanis kijelentette: inkább bilincsben viteti el magát, minthogy átadja az egyházmegyének a település iskoláját.
A jogszabály eredetileg a már minden fél által lezártnak tekintett kártalanítási törvény tíz év utáni újranyitása. Ugyanakkor nem csak a rendszerváltás előtt államosított ingatlanokat lehet ilyen módon visszaigényelni, hanem február végéig a „bevett” egyházak olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelenthették az igényüket, amelyek soha nem is voltak a birtokukban, de abban hitéleti vagy közoktatási feladatot látnak el. Magyarországon 2015-ben 137 olyan település volt, ahol kizárólag egyházi iskola működött, ez a szám minden valószínűség szerint nőtt azóta, de most a tulajdonba vétel ezen már nem változtat, maximum azt jelenti, hogy így lehetnek olyan települések, ahol tulajdon tekintetében is csak egyházi intézmény található.
(Felhasznált források: Szegeder, Szeged.hu, Hódpress, Egerinfo, Delmagyar.hu, Cívishír, Index, Blikk; kiemelt kép: az egyik érintett intézmény, II. kerületi Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola, forrás: az intézmény Facebook-oldala.)
Olyan intézményt szeretnének létrehozni, ahová világnézettől függetlenül bárki járhat, és ahol nagyobb szabadságot élvezhetnek a tanárok és a gyerekek egyaránt.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.