Nem teljes a kép. Az idegen nyelvi kompetenciamérés csak az olvasásértést és részben a hallás utáni értést méri, a beszéd- és íráskészségeket nem. Ez azt jelenti, hogy a felmérésben elért pontszámok csak a szövegértési képességet tükrözik, nem pedig a diákok komplex nyelvtudását. Így például valaki, aki magas szinten érti az olvasott szövegeket, még nem biztos, hogy ugyanolyan szinten tud beszélni vagy írni idegen nyelven.

Javul a nyelvi teljesítmény, de nem éri el a középszintet

Az angol nyelvi mérés eredményei azt mutatják, hogy a diákok a kilencedik évfolyamtól kezdik komolyan venni a nyelvtanulást. A 6. képességi szintet a nyolcadikosok mindössze 1,73%-a érte el, kilencedikben ez az arány 5,58%-ra nő, tizedikben 8,49%, majd tizenegyedikben 9,84%.

Az évfolyamokon a Közös Európai Referenciakeret (KER) által meghatározott szinteket várnak el. 6-7. évfolyamon A1-et, 8-9. évfolyamon A2-t, 10-11. évfolyamon B1-et. Tehát a legmagabb képességi szinten teljesítő tizenegyedikesek tudása is csak B1-nek felel meg, ami a középfokú nyelvvizsga szintjéhez közelít, de nem éri el azt. A hivatalos definíció szerint a B1 szinten olvasó-értő diákok a főként köznyelven, vagy a munkához közvetlenül kapcsolódó szaknyelven megírt szövegeket, illetve a magánlevélben leírt események, érzelmek vagy kívánságok leírását tudják értelmezni.

Kilencedik osztálytól felfelé gyakorlatilag nem volt olyan, aki az első képességszint alatt teljesített (0,24% felett nem mértek). Ez azt mutatja, hogy szerencsére egyre kevesebben vannak azok, akik egyszerű mondatokat sem képesek megérteni.

Érdekes statisztika, hogy az angolból a fiúk jellemzően erősebbek, kivéve a nyolcadik évfolyamot, ahol a lányok átlagosan 14 ponttal előzik meg a fiúkat.

A német nyelvi mérésén a lányok minden évfolyamon kiemelkedtek, különösen nyolcadikban, ahol 89 ponttal vezettek a fiúkkal szemben. Kilencediktől ebben az esetben is növekedett a jobban teljesítők aránya, de a legjobb tanulók is csak az 5. képességszinten álltak.

Hivatalosan középszintű nyelvvizsgát B2-es szintű tudással lehet szerezni. Ezen a tudásszinten a diákok el tudják olvasni azokat a cikkeket és beszámolókat, amelyek jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük véleményét, nézetét fejtik ki. Illetve megértik a kortárs irodalmi prózát is.

Mivel Magyarországon nem kell kötelezően nyelvvizsgát tenni középiskolában, nem mindenki fejleszti tovább magát. A diákok többsége a középiskola végére nem éri el ezt a szintet, így kevesen készülnek fel a nyelvvizsgára, extra munkát és energiát befektetve. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években a nyelvvizsgázók aránya Magyarországon soha nem látott mértékben csökkent, amit az Eduline-on is megírtunk.

Földrajzi szempontból egyértelműen látszik a Nyugat–Kelet különbség. Angolból a 6-8. évfolyamon a főváros diákjai teljesítenek a legjobban, de kilencediktől a nyugati országrész kerül az élre, kiemelkedően Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyével. Átlagosan 1900 pont feletti eredményt mértek például Budapest V. kerületében, a Pannonhalmi, a Körmendi, a Keszthelyi, a Pásztói, a Zalaegerszegi, a Veszprémi és a Bonyhádi járásokban.

A leggyengébb teljesítmény Északkelet-Magyarországon látszik: Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyék diákjai a Putnoki, a Derecskei, a Püspökladányi és a Szikszói járásokban nem érték el az 1500 pontot sem.

Már nyelvvizsga-bizonyítvány sem kell ahhoz, hogy valakiből nyelvoktató lehessen

A német nyelvnél a nyugati előny még hangsúlyosabb: 11. évfolyamon a legerősebb diákok Budapesten kívül Győr-Moson-Sopron, Zala, Fejér és Tolna vármegyékből kerülnek ki. 2000 pont feletti átlagot értek el a Gárdonyi, a Pannonhalmi, a Gyöngyösi és a Tolnai járásokban, valamint Budapest XX., XIX., XVIII. és XII. kerületben. A leggyengébb németesek Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékből kerültek ki.