Az Eurostat friss adatai szerint a magyar diákok idegennyelv-tudása jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A 11–15 éves korosztály mindössze 6,1%-a tanul legalább két idegen nyelvet, míg a középiskolásoknak csak 6,9%-a. Összehasonlításképp: Finnországban ez az arány 97%, Romániában 90,6%, Csehországban 87,6%, Lengyelországban 75,3%. Magyarország így az uniós sereghajtók közé tartozik.
A
Kecsup, kecskeméti hírportál Sutus Nikolettet, angoltanárt kérdezte a témában. Szerinte a problémák egyik fő forrása a csoportok heterogenitása. „Az átlagos angol csoportban háromféle diák van: akinek az órán diktált tempó tökéletes, aki unatkozik, és akinek túl gyors, és több ismétlésre lenne szüksége” – magyarázza.
A pedagógushiány miatt gyakran lehetetlen mindenki igénye szerint haladni az anyaggal.
A szakértő kiemeli: az iskolai nyelvoktatás gyakran a passzív készségekre koncentrál.
Sok diák úgy érzi, hogy mindent ért, de nem tudja magát kifejezni”
– mondja Sutus Nikolett. Az írás és a beszéd háttérbe szorulása miatt a nyelvhasználat gyakorlati aspektusa gyenge marad.
A diákok gyakran nem látják a nyelvhasználat közvetlen értelmétAz angoltanár azt is kiemeli, hogy a diákoknak kevés lehetőségük van a gyakorlásra. „Egy eleve szorongó és önbizalomhiányos gyerek, ha megalázást vagy szidást kap a tévedésekor, hosszú távon visszafordíthatatlan sebeket szenvedhet” – figyelmeztet a tanár. A türelem és a pozitív élmények kulcsfontosságúak a sikeres nyelvtanuláshoz.
Sutus Nikolett szerint
a nyelvtanulást soha nincs túl korán elkezdeni, amíg az a gyerek kíváncsiságát szolgálja. „A filmek, könyvek, sorozatok, zenék, podcastek óriási segítséget adhatnak. Így a nyelvtanulás nem kényszerként, hanem természetes találkozásként jelenik meg” – mondja. A kritikus periódus körülbelül 6–7 éves korban van, amikor az agy különösen fogékony az anyanyelvi szintű kiejtésre és nyelvtanra.
