Ezekből a nyelvekből szerezték a legkevesebb nyelvizsgát 2025 első felében

Összesen hat olyan nyelv van, amelyből még nem született nyelvvizsga 2025-ben.

A 2025-ös nyelvvizsga-statisztikák szerint az idei év első felében összesen 28 689 sikeres nyelvvizsgát tettek le Magyarországon. Ahogyan korábban megírtuk, összesen több mint kétezer fővel kevesebben vizsgáztak, mint 2024 azonos időszakában.

Még egy oktatási statisztika, amiben Magyarország az uniós rangsor végén kullog

A legnépszerűbb nyelvek idén az angol, a német és a spanyol voltak. Most azonban azt is megnéztük, melyek voltak a legkevésbé keresettek.

Kiderült, hogy hat nyelvből eddig senki sem tett nyelvvizsgát 2025-ben:

  1. bolgár
  2. cigány (beás)
  3. cigány (lovári)
  4. eszperantó
  5. portugál
  6. ruszin

Akadtak olyan nyelvek is, amelyekből bár akadt vizsgázó, tíz főnél kevesebben szereztek bizonyítványt:

  • dán: 4 fő
  • finn: 4 fő
  • héber: 9 fő
  • japán: 4 fő
  • kínai: 4 fő
  • lengyel: 5 fő
  • ógörög: 2 fő
  • svéd: 5 fő
  • szlovén: 6 fő
  • újgörög: mindössze 1 fő
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.