Ezekből a nyelvekből szerezték a legkevesebb nyelvizsgát 2025 első felében

Összesen hat olyan nyelv van, amelyből még nem született nyelvvizsga 2025-ben.

A 2025-ös nyelvvizsga-statisztikák szerint az idei év első felében összesen 28 689 sikeres nyelvvizsgát tettek le Magyarországon. Ahogyan korábban megírtuk, összesen több mint kétezer fővel kevesebben vizsgáztak, mint 2024 azonos időszakában.

Még egy oktatási statisztika, amiben Magyarország az uniós rangsor végén kullog

A legnépszerűbb nyelvek idén az angol, a német és a spanyol voltak. Most azonban azt is megnéztük, melyek voltak a legkevésbé keresettek.

Kiderült, hogy hat nyelvből eddig senki sem tett nyelvvizsgát 2025-ben:

  1. bolgár
  2. cigány (beás)
  3. cigány (lovári)
  4. eszperantó
  5. portugál
  6. ruszin

Akadtak olyan nyelvek is, amelyekből bár akadt vizsgázó, tíz főnél kevesebben szereztek bizonyítványt:

  • dán: 4 fő
  • finn: 4 fő
  • héber: 9 fő
  • japán: 4 fő
  • kínai: 4 fő
  • lengyel: 5 fő
  • ógörög: 2 fő
  • svéd: 5 fő
  • szlovén: 6 fő
  • újgörög: mindössze 1 fő
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.