Még egy oktatási statisztika, amiben Magyarország az uniós rangsor végén kullog

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2023-ban az EU általános iskolásainak 6,4%-a tanult két vagy több idegen nyelvet. Magyarország ebben a tekintetben is az utolsók között szerepel.

A két vagy több idegen nyelvet tanuló általános iskolások aránya 1,8 százalékponttal emelkedett 2013 óta az Eurostat adatai szerin - szúrta ki a Hrportál.

Az uniós statisztikák szerint Luxemburgban az általános iskolások 78,9%-a tanult két vagy több idegen nyelvet, és ezzel az eredménnyel toronymagasan megemegelőzték a többi országot, hiszen Lettország (37,0%), Görögország (35,5%) és Észtország (34,9%) is az élmezőnyhöz tartozik.

Fontos, hogy az elmúlt tíz évben 15 tagállamban nőtt a több nyelvet tanuló diákok aránya, legnagyobb mértékben Lettországban (+22,1 százalékpont), Finnországban (+15,2), Görögországban (+9,6) és Spanyolországban (+8,3). Ezzel szemben nyolc országban csökkent ez az arány, köztük Lengyelországban (-6,5) és az egyébként listavezető Luxemburgban (-4,9).

Érdemes kiemelni, hogy az EU-ban

a 11–15 éves korosztály esetében a két vagy több idegen nyelvet beszélők aránya 59,5%

, ami enyhe emelkedés a 2013-as 58,4%-hoz képest. Finnország kiemelkedő eredményt ért el 97,8%-kal, de Görögország, Olaszország, Málta, Észtország, Románia és Portugália is magas arányt mutatott (93–97%).

A 11-15 évesek között a lista végére pedig Írország (5,4%), Magyaroszág (6,1%) és Ausztria (7,6%) került.

Itthon sajnos a felsőoktatásban sem túl jó a helyzet, hiszen az elmúlt közel 15 évben 60 ezerről mintegy 32 ezerre csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik az egyetem alatt idegen nyelvet tanulnak.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.