2010 óta majdnem felére csökkent az idegen nyelvet tanuló hallgatók száma

Soha ilyen kevesen nem tanultak angolul a felsőoktatásban, mint a 2024/2025-ös tanévben.

Az elmúlt közel 15 évben 60 ezerről mintegy 32 ezerre csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik az egyetem alatt idegen nyelvet tanulnak a KSH adatai alapján. (A statisztikákban minden diák annyiszor szerepel ahány nyelvet tanul.)

Ez alapján a 2010/2011-es tanévben összesen 60183 hallgató tanult valamilyen idegen nyelvet, közülük

  • angolra: 39829-en
  • németre: 14805-en
  • franciáral: 1999-en
  • olaszra: 1411-en
  • spanyolra: 2139-en jártak.

A felsőoktatásban nyelvet tanuló hallgatók száma ehhez  képest a 2024/2025-ös tanévre már csak 32432-re csökkent.

  • angolul: 24408-an
  • németül: 4887-en
  • franciául: 787-en
  • olaszul: 1040-en
  • spanyolul: 1310-en tanultak.

A bezuhanás hátterében az is állhat, hogy a nyelvvizsga a diplomaszerzéshez már nem szükséges, de az egyetemi felvételin továbbra is értékes pontokat ér, így sok diák már középiskolásként megtanul egy idegen nyelvet legalább középszinten.

 

 

 

 

A hivatalos statisztikák szerint, melyben egy diák annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.