Bár a kormány december 20-án a központi felsőoktatási törvény módosításáról és a nyelvvizsga-kötelezettség enyhítéséről döntött, ez nem jelenti azt, hogy mostantól mindenki megkapja a diplomáját a korábban előírt B2-es nyelvvizsga nélkül is.
Két évnyi nyelvvizsga-amnesztia után a parlament rábólintott a felsőoktatási törvény módosítására, amely törli a diplomák kiadásának jogszabályi nyelvvizsga-feltételeit.
Az eddigi központi szabály szerint csak azok a hallgatók kaphatták kézhez a diplomájukat, akik a a sikeres záróvizsga mellett bemutatták a nyelvvizsgájukat. Az előírás az alapszakokon legalább egy B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga volt, de például gazdasági szakokon ennél komolyabb feltételeket is szabtak; szakmai vagy C1-es, felsőfokú nyelvvizsga megszerzését, esetleg B2-es vizsgát legalább két idegen nyelvből.
Mivel ez évente több ezer diploma "beragadásához" vezetett, a kormány idén úgy döntött; eltörlik a központi jogszabályt, és a módosított felvételi szabályokhoz hasonlóan ezentúl az egyetemek és főiskolák maguk dönthetik el, beépítenek-e a tantervbe valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A felsőoktatási törvény módosítása tehát közel sem jelenti azt, hogy mostantól az összes egyetemista kézhez kapja a diplomáját nyelvtudás nélkül is.
Néhány intézményben már döntöttek
A módosításra elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem reagált, amely az oldalán azt közölte; legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelet azoknak a hallgatóknak, akiknek eddig nyelvvizsga hiányában nem tehette. Ugyanez vonatkozik azokra a diákokra is, akik az idei keresztfélévben szerzik meg az abszolutóriumukat, de nem rendelkeznek nyelvvizsgával. A későbbiekben végzők nyelvi követelményeinek változásáról viszont csak később értesítik az érintetteket.
Hasonlóképp döntöttek a Szegedi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is. Szegeden legkésőbb harminc napon belül, vagyis december 20-tól számítva körülbelül január közepéig külön kérelem nélkül is kiállítják a diplomát azoknak a végzett hallgatóknak, akik eddig nem kaphatták meg, Miskolcon pedig adategyeztetésre kérik azokat a diákokat, akik a felsőoktatási törvény módosítására hivatkozva szeretnék megkapni az oklevelüket.
A jövőben végzők nyelvi követelményeiről az intézmények később tájékoztatják a hallgatókat.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
