Bár a kormány december 20-án a központi felsőoktatási törvény módosításáról és a nyelvvizsga-kötelezettség enyhítéséről döntött, ez nem jelenti azt, hogy mostantól mindenki megkapja a diplomáját a korábban előírt B2-es nyelvvizsga nélkül is.
Két évnyi nyelvvizsga-amnesztia után a parlament rábólintott a felsőoktatási törvény módosítására, amely törli a diplomák kiadásának jogszabályi nyelvvizsga-feltételeit.
Az eddigi központi szabály szerint csak azok a hallgatók kaphatták kézhez a diplomájukat, akik a a sikeres záróvizsga mellett bemutatták a nyelvvizsgájukat. Az előírás az alapszakokon legalább egy B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga volt, de például gazdasági szakokon ennél komolyabb feltételeket is szabtak; szakmai vagy C1-es, felsőfokú nyelvvizsga megszerzését, esetleg B2-es vizsgát legalább két idegen nyelvből.
Mivel ez évente több ezer diploma "beragadásához" vezetett, a kormány idén úgy döntött; eltörlik a központi jogszabályt, és a módosított felvételi szabályokhoz hasonlóan ezentúl az egyetemek és főiskolák maguk dönthetik el, beépítenek-e a tantervbe valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A felsőoktatási törvény módosítása tehát közel sem jelenti azt, hogy mostantól az összes egyetemista kézhez kapja a diplomáját nyelvtudás nélkül is.
Néhány intézményben már döntöttek
A módosításra elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem reagált, amely az oldalán azt közölte; legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelet azoknak a hallgatóknak, akiknek eddig nyelvvizsga hiányában nem tehette. Ugyanez vonatkozik azokra a diákokra is, akik az idei keresztfélévben szerzik meg az abszolutóriumukat, de nem rendelkeznek nyelvvizsgával. A későbbiekben végzők nyelvi követelményeinek változásáról viszont csak később értesítik az érintetteket.
Hasonlóképp döntöttek a Szegedi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is. Szegeden legkésőbb harminc napon belül, vagyis december 20-tól számítva körülbelül január közepéig külön kérelem nélkül is kiállítják a diplomát azoknak a végzett hallgatóknak, akik eddig nem kaphatták meg, Miskolcon pedig adategyeztetésre kérik azokat a diákokat, akik a felsőoktatási törvény módosítására hivatkozva szeretnék megkapni az oklevelüket.
A jövőben végzők nyelvi követelményeiről az intézmények később tájékoztatják a hallgatókat.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
