Zsebbenyúlós közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tenni; itt vannak az árak

Elvétve még lehet egy-két olyan nyelvvizsgaközpontot találni, ahol a középfokú nyelvvizsga ára 40 ezer forint alatt van, a vizsgák többsége azonban közép- és felsőfokon is 40-60 ezer forint között alakul. Sőt, néhány ezt a lélektani határt meg is haladja néhány ezer forinttal. Összeszedtük, mennyit kell most fizetni egy nyelvvizsgáért.

  • Székács Linda

A nyelvtanulás utolsó állomása a nyelvvizsga, ami már ugyan a diplomaszerzéshez nem szükséges, de az egyetemi felvételin továbbra is értékes pontokat ér. Nem beszélve arról, hogy a nyelvtudás az élet minden területén hasznosítható, akár nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, akár anélkül.

Hogy mennyibe kerül a papír megszerzése, az nyelvvizsgaközpontonként változik. Az árak a középfokú komplex, egynyelvű nyelvvizsgák esetében 39 és 60 ezer forint között, felsőfokú nyelvvizsgák esetében 41-62 ezer forint között mozognak.

Mutatjuk, mi mennyibe kerül:

Középfok

  • ELTE Origó - 59 800 forint
  • DExam - 39 000 forint
  • BME - 49 000 ft
  • Euroexam - 59 900 forint
  • iTOLC - 58 500 forint
  • telc - 56 400 forint
  • ECL - 40 000 forint
  • társalKODÓ - 39 500 forint
  • LanguageCert - 42 800 forint

Felsőfok

  • ELTE Origó - 61 800 forint
  • DExam - 43 000 forint
  • BME - 51 000 ft
  • Euroexam - 62 000 forint
  • iTOLC - 61 000 forint
  • telc - 58 600 forint
  • ECL - 45 000 forint
  • társalKODÓ - 41 000 forint
  • LanguageCert - 44 900 forint
Fontos megjegyezni, hogy ahhoz azt fentebb is írtuk, ezek a komplex nyelvvizsgák árai. Lehetőség van részvizsgát is tenni (csak szóbelit vagy csak írásbelit), amik elsőre olcsóbbnak tűnnek, mint a komplex nyelvvizsga, viszont összességében több ezer forinttal drágábbra jön ki, ha valaki néhány hónap különbséggel, külön teszi le a szóbelit és az írásbelit. 

Visszaigényelhető
Részletekért kattintsatok ide:
    Hozzászólások

    Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

    Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.