Már nyelvvizsga-bizonyítvány sem kell ahhoz, hogy valakiből nyelvoktató lehessen

Nem feltétel a jelentkezéshez.

  • Székács Linda

Legalább B2-es nyelvtudás igen, ennek nyelvvizsga-bizonyítvánnyal való igazolása azonban nem szükséges ahhoz, hogy valakiből nyelvoktató lehessen - ilyen akkreditált pedagógus-továbbképzést találtunk az interneten.

A képzés honlapján azt írják, 69 ezer forintért cserébe a jelentkezők egy 4 hetes, 30 órás képzésen vehetnek részt. Ebből 2 hét maga a képzés, 2 hét pedig a vizsgára készülés.

A tanfolyamra bárki jelentkezhet, aki

elmúlt 18 éves, rendelkezik legalább érettségi vizsgával, beszél valamely idegen nyelvet legalább B2 szinten (nem kérünk papírt róla), vagy magyar mint idegen nyelvet szeretne tanítani, valamint kedvet és elhivatottságot érez más emberekkel való foglalkozásra, hogy segítsen nekik céljaik megvalósításában.

 

Képernyőfotó

Hogy felmérik-e valahogyan a jelentkezők nyelvtudását, arról nem írnak, a tanúsítvány megszerzéséhez azonban a képzésen résztvevőknek vizsgázniuk kell - amennyiben úgy döntenek. Ezzel kapcsolatban a honlapon ugyanis az szerepel, hogy a vizsga választható opció, nem kötelező; "ám a tanúsítvány kiállításának feltétele."

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.