Már nyelvvizsga-bizonyítvány sem kell ahhoz, hogy valakiből nyelvoktató lehessen

Nem feltétel a jelentkezéshez.

  • Székács Linda

Legalább B2-es nyelvtudás igen, ennek nyelvvizsga-bizonyítvánnyal való igazolása azonban nem szükséges ahhoz, hogy valakiből nyelvoktató lehessen - ilyen akkreditált pedagógus-továbbképzést találtunk az interneten.

A képzés honlapján azt írják, 69 ezer forintért cserébe a jelentkezők egy 4 hetes, 30 órás képzésen vehetnek részt. Ebből 2 hét maga a képzés, 2 hét pedig a vizsgára készülés.

A tanfolyamra bárki jelentkezhet, aki

elmúlt 18 éves, rendelkezik legalább érettségi vizsgával, beszél valamely idegen nyelvet legalább B2 szinten (nem kérünk papírt róla), vagy magyar mint idegen nyelvet szeretne tanítani, valamint kedvet és elhivatottságot érez más emberekkel való foglalkozásra, hogy segítsen nekik céljaik megvalósításában.

 

Képernyőfotó

Hogy felmérik-e valahogyan a jelentkezők nyelvtudását, arról nem írnak, a tanúsítvány megszerzéséhez azonban a képzésen résztvevőknek vizsgázniuk kell - amennyiben úgy döntenek. Ezzel kapcsolatban a honlapon ugyanis az szerepel, hogy a vizsga választható opció, nem kötelező; "ám a tanúsítvány kiállításának feltétele."

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.