PISA 2025: Az új funkcionális analfabéták a középosztálybeli és az elit családok gyerekei
A legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti a különbség a 2022-es 124 pontról három év alatt 89 pontra csökkent.
Lannert Judit szerda reggel a Kossuth Rádió Felkelő című műsorának volt a vendége. Az oktatási és gyermekügyi miniszter arról beszélt, hogy a világszerte romló PISA-eredmények oka a közösségi média „túlburjánzása” és az olvasási szokások megváltozása.
Annak kapcsán, hogy Magyarország leszakadóban van a környező országokhoz képest is, elmondta: egy olyan túlkontrollált rendszerben, mint a magyar, a fent említett problémák felerősödnek, „az autonómia hiánya gyengíti a rendszert”.
Pozitív példaként említette a 2010-ben elindított angol oktatási reformot, ahol sokkal nagyobb autonómiát adnak az iskoláknak, a tények közötti összefüggésekre alapoznak, és nagyobb hangsúlyt helyeztek a szövegértésre. A miniszter szerint a magyar oktatás egyik nagy problémája, hogy alsó tagozaton befejeződik a szövegértés fejlesztése.
Kellenek tények ahhoz, hogy tanuljunk, de minél több tényt tuszkolunk bele a tananyagba, annál kevesebb idő van gondolkozni
– fogalmazott.
A középosztálybeli diákok eredményei romlottak a leginkább
Lannert emlékeztetett, hogy a PISA-felmérésen világszerte a legjobb társadalmi hátterű gyerekek körében tapasztalható a legnagyobb romlás, vagyis – ahogy fogalmazott – „a közösségi média lebutítja a középosztály gyerekeit is”.
Ahogy arról beszámoltunk, Magyarországon sem az alacsony státuszú tanulók szövegértési eredményei romlottak, hanem a középosztálybeli gyerekek kompetenciaeredményei szakadtak be. Három év alatt a családi háttér teljesítményre gyakorolt hatása 50 pontról 37 pontra csökkent, a legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti különbség pedig a 2022-es 124 pontról 2025-re 89 pontra mérséklődött, azaz megkezdődött a középosztálybeli gyerekek lezárkózása a hátrányos helyzetű tanulókhoz.
A PISA-eredmények rámutattak, hogy a szülők egyre kevesebbet foglalkoznak és beszélgetnek a gyerekekkel, holott a koragyermekkori szakasz a későbbieket is megalapozza, ahogy Lannert fogalmaz: „ha már nagyon kicsi gyerek kezébe adjuk a kütyüt, annak nagyon káros hatása van.” Hangsúlyozta, a szülőknek is
le kell jönni a közösségi médiáról, hiszen nem minta nélkül használják azt a gyerekek.
