PISA 2025: Az új funkcionális analfabéták a középosztálybeli és az elit családok gyerekei
A legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti a különbség a 2022-es 124 pontról három év alatt 89 pontra csökkent.
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai vannak annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
Lannert Judit szerda reggel a Kossuth Rádió Felkelő című műsorának volt a vendége. Az oktatási és gyermekügyi miniszter arról beszélt, hogy a világszerte romló PISA-eredmények oka a közösségi média „túlburjánzása” és az olvasási szokások megváltozása.
Annak kapcsán, hogy Magyarország leszakadóban van a környező országokhoz képest is, elmondta: egy olyan túlkontrollált rendszerben, mint a magyar, a fent említett problémák felerősödnek, „az autonómia hiánya gyengíti a rendszert”.
Pozitív példaként említette a 2010-ben elindított angol oktatási reformot, ahol sokkal nagyobb autonómiát adnak az iskoláknak, a tények közötti összefüggésekre alapoznak, és nagyobb hangsúlyt helyeztek a szövegértésre. A miniszter szerint a magyar oktatás egyik nagy problémája, hogy alsó tagozaton befejeződik a szövegértés fejlesztése.
Kellenek tények ahhoz, hogy tanuljunk, de minél több tényt tuszkolunk bele a tananyagba, annál kevesebb idő van gondolkozni
– fogalmazott.
Lannert emlékeztetett, hogy a PISA-felmérésen világszerte a legjobb társadalmi hátterű gyerekek körében tapasztalható a legnagyobb romlás, vagyis – ahogy fogalmazott – „a közösségi média lebutítja a középosztály gyerekeit is”.
Ahogy arról beszámoltunk, Magyarországon sem az alacsony státuszú tanulók szövegértési eredményei romlottak, hanem a középosztálybeli gyerekek kompetenciaeredményei szakadtak be. Három év alatt a családi háttér teljesítményre gyakorolt hatása 50 pontról 37 pontra csökkent, a legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti különbség pedig a 2022-es 124 pontról 2025-re 89 pontra mérséklődött, azaz megkezdődött a középosztálybeli gyerekek lezárkózása a hátrányos helyzetű tanulókhoz.
A PISA-eredmények rámutattak, hogy a szülők egyre kevesebbet foglalkoznak és beszélgetnek a gyerekekkel, holott a koragyermekkori szakasz a későbbieket is megalapozza, ahogy Lannert fogalmaz: „ha már nagyon kicsi gyerek kezébe adjuk a kütyüt, annak nagyon káros hatása van.” Hangsúlyozta, a szülőknek is
le kell jönni a közösségi médiáról, hiszen nem minta nélkül használják azt a gyerekek.
A legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti a különbség a 2022-es 124 pontról három év alatt 89 pontra csökkent.
Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója szerint nagyon fontos a diákok mentális egészségének megőrzése, mert sok szülőnek nagyon magasak az elvárásai.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Mitől jó egy középiskola, milyen szempontokat érdemes mérlegelni az intézmény kiválasztásakor, és mennyire alkalmas a jelenlegi felvételi rendszer arra, hogy a gyerekek a számukra megfelelő helyre kerüljenek?
Elérhetővé vált a KIFIR tanulmányi területkeresője, amelyben a középiskolába készülő diákok és szüleik már böngészhetik a középiskolák meghirdetett képzéseit és felvételi tájékoztatóit. Az írásbeli vizsgahelyszínek keresőjének megnyitására azonban még várni kell.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.