Lannert Judit: a szülőknek is le kell jönni a közösségi médiáról, hiszen nem minta nélkül használják azt a gyerekek

A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai vannak annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.

Lannert Judit szerda reggel a Kossuth Rádió Felkelő című műsorának volt a vendége. Az oktatási és gyermekügyi miniszter arról beszélt, hogy a világszerte romló PISA-eredmények oka a közösségi média „túlburjánzása” és az olvasási szokások megváltozása.

Annak kapcsán, hogy Magyarország leszakadóban van a környező országokhoz képest is, elmondta: egy olyan túlkontrollált rendszerben, mint a magyar, a fent említett problémák felerősödnek, „az autonómia hiánya gyengíti a rendszert”.

Pozitív példaként említette a 2010-ben elindított angol oktatási reformot, ahol sokkal nagyobb autonómiát adnak az iskoláknak, a tények közötti összefüggésekre alapoznak, és nagyobb hangsúlyt helyeztek a szövegértésre. A miniszter szerint a magyar oktatás egyik nagy problémája, hogy alsó tagozaton befejeződik a szövegértés fejlesztése.

Kellenek tények ahhoz, hogy tanuljunk, de minél több tényt tuszkolunk bele a tananyagba, annál kevesebb idő van gondolkozni

– fogalmazott.

A középosztálybeli diákok eredményei romlottak a leginkább

Lannert emlékeztetett, hogy a PISA-felmérésen világszerte a legjobb társadalmi hátterű gyerekek körében tapasztalható a legnagyobb romlás, vagyis – ahogy fogalmazott – „a közösségi média lebutítja a középosztály gyerekeit is”.

Ahogy arról beszámoltunk, Magyarországon sem az alacsony státuszú tanulók szövegértési eredményei romlottak, hanem a középosztálybeli gyerekek kompetenciaeredményei szakadtak be. Három év alatt a családi háttér teljesítményre gyakorolt hatása 50 pontról 37 pontra csökkent, a legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti különbség pedig a 2022-es 124 pontról 2025-re 89 pontra mérséklődött, azaz megkezdődött a középosztálybeli gyerekek lezárkózása a hátrányos helyzetű tanulókhoz.

A PISA-eredmények rámutattak, hogy a szülők egyre kevesebbet foglalkoznak és beszélgetnek a gyerekekkel, holott a koragyermekkori szakasz a későbbieket is megalapozza, ahogy Lannert fogalmaz: „ha már nagyon kicsi gyerek kezébe adjuk a kütyüt, annak nagyon káros hatása van.” Hangsúlyozta, a szülőknek is

le kell jönni a közösségi médiáról, hiszen nem minta nélkül használják azt a gyerekek.

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.