OECD: a megkérdezett tanárok mindössze 8 százaléka érzi itthon úgy, hogy megbecsüli őket a társadalom
A francia pedagógusok érezik legkevésbé a társadalmi megbecsültséget, de a magyarok is a sereghajtók között.
Magyarország jóval kevesebbet költ egy diák oktatására, mint az OECD-országok átlaga – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden közzétett éves Education at a Glance 2026 oktatási jelentéséből, amelynek legfrissebb összehasonlítható pénzügyi adatai 2023-ra vonatkoznak.
Az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig egy tanulóra, illetve hallgatóra átlagosan 8953 dollárnyi állami kiadás jutott Magyarországon 2023-ban, miközben az OECD-országok átlaga 13 601 dollár volt. Vagyis a magyar ráfordítás nagyjából az OECD-átlag kétharmadát érte el.
Az OECD ezeket az összegeket úgy számolja, hogy az országok közötti árszínvonal-különbségeket is figyelembe veszi. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nemcsak azt nézik, hány dollárnak felel meg az adott összeg, hanem azt is, mennyit ér valójában a pénz az adott országban. Így jobban összehasonlítható, hogy az egyes oktatási rendszerek mekkora összeget fordítanak egy tanulóra.
Az országok között még így is óriásiak a különbségek. A legalacsonyabb összeget Kolumbiában mérték, ahol 2023-ban 3398 dollárnyi állami kiadás jutott egy tanulóra vagy hallgatóra az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig. A másik véglet Luxemburg volt, ahol ugyanez az összeg 32 832 dollár volt. Vagyis Luxemburgban csaknem tízszer annyi állami pénz jutott egy tanulóra vagy hallgatóra, mint Kolumbiában. Magyarország a maga 8953 dolláros értékével nagyjából az alsó véglet és az OECD-átlag között foglal helyet.
A felső tagozatnak megfelelő szintre különösen keveset költünk
Az OECD oktatási szintenként is összevetette, mennyi állami pénz jut egy-egy diákra. Az alapfokú oktatásban Magyarországon 7892 dollár jutott egy tanulóra 2023-ban, az OECD-országokban viszont átlagosan 12 893 dollár.
Még látványosabb a különbség a lower secondary szinten, amely Magyarországon nagyjából az általános iskola felső tagozatának felel meg. Egy magyar diákra 7409 dollárnyi állami kiadás jutott, az OECD-átlag 14 291 dollárjával szemben. Vagyis ezen az oktatási szinten a magyar ráfordítás az OECD-átlag mindössze 52 százaléka: egy magyar felső tagozatosra alig több mint feleannyi állami pénz jutott, mint amennyit az OECD-országok átlagosan fordítottak egy diákra.
A magyar adatok egy másik szempontból is kilógnak. Az egy diákra jutó állami kiadás jellemzően emelkedik az oktatási szinttel. Magyarország azonban azon kevés OECD-ország közé tartozik, ahol a felső tagozatnak megfelelő szinten kevesebb jut egy tanulóra, mint az alapfokú oktatásban. Az OECD ezt külön is kiemeli:
Magyarország azon kevés OECD-ország közé tartozik, ahol az egy tanulóra jutó kiadás alacsonyabb az alsó középfokú (lower secondary) oktatásban, mint az alapfokú (primary) oktatásban.
A különbség számszerűen is jól látható: az alapfokú oktatásban 7892, a felső tagozatnak megfelelő szinten már csak 7409 dollárnyi állami kiadás jutott egy diákra. Az OECD-átlag ezzel szemben az oktatási szint emelkedésével 12 893 dollárról 14 291 dollárra nőtt.
OECD, Education at a Glance 2026
A középiskolai szinten sem fényes a helyzet
A középfokú oktatás következő szintjén sem tűnik el a magyar és az OECD-átlag közötti különbség. Az általános képzést nyújtó felső középfokú programokban Magyarországon 6946 dollár állami kiadás jutott egy diákra, míg az OECD-országok átlaga 12 421 dollár volt. A magyar összeg tehát az OECD-átlag nagyjából 56 százalékát érte el.
A szakképzési programokban ennél magasabb, 8850 dollár volt az egy tanulóra jutó magyar állami kiadás, de ez is jelentősen elmaradt a 13 901 dolláros OECD-átlagtól. A szakképzés egyébként jellemzően többe kerül, mint az általános képzés. Az OECD szerint ennek egyik oka, hogy ezekhez a programokhoz gyakran speciális technikai eszközökre és felszerelésekre van szükség. Egyes országokban ugyanakkor a vállalatok és más magánszereplők is nagyobb arányban járulnak hozzá a képzések teljes költségéhez.
A felsőoktatásban viszont jóval kisebb a különbség Magyarország és az OECD-átlag között. Az alap-, mester- és annál magasabb szintű felsőoktatási képzéseket nézve Magyarországon 14 447 dollár állami kiadás jutott egy hallgatóra 2023-ban, az OECD-országokban pedig átlagosan 16 405 dollár. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami kiadás jutott, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra: előbbire 14 447, utóbbira 6946 dollár.
A GDP-ből is kevesebb jut oktatásra
Nemcsak az egy tanulóra jutó összegekben látszik a lemaradás. Magyarország a gazdasági teljesítményéhez viszonyítva is kevesebb állami forrást fordít oktatási intézményekre az OECD-átlagnál. Az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig ezek a kiadások 2023-ban a magyar GDP 2,9 százalékát tették ki, miközben az OECD-országok átlaga 4 százalék volt.
A jelentés arra is kitér, mire megy el az oktatási intézmények működtetésére fordított pénz. Magyarországon az alapfokú oktatási intézmények folyó kiadásainak 72 százalékát tették ki a dolgozók bérei és más személyi jellegű kiadások, míg az OECD-országokban átlagosan 79 százalék volt ez az arány. A fennmaradó részt más működési kiadásokra, például áruk és szolgáltatások beszerzésére, illetve rendszeres karbantartásra fordították.
