A GDP-hez mérten csak három ország költ kevesebbet a közoktatásra, mint Magyarország.
Megjelent a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont legújabb A közoktatás indikátorrendszere című kiadványa, amelyben különböző mutatók segítségével a közoktatás aktuális állapotát vázolják fel. Ennek elkészítéséhez többek között az OECD PISA-felmérésének és oktatásstatisztikai adatbázisának adatait, az Eurostat EU-SILC adatfelvételének adatait, valamint a KSH adatait is felhasználták.
A felmérésben a közoktatási kiadások szintjéről, változásairól és különbségeiről is képet kapunk, amelyben megvizsgálták, hogy mennyi az egy diákra jutó kiadás az egy főre jutó GDP százalékában. Az indikátor pedig megmutatja, hogy az egy diákra jutó kiadások mennyire nagyok vagy kicsik európai összehasonlításban. Ugyanakkor felhívják arra a figyelmet, hogy a GDP ingadozása miatt a kiugró adatokat óvatosan kell értelmezni.
Az alábbi ábra az oktatási rendszer két szintjén mutatja be az egy diákra jutó kiadások alakulását Magyarországon a nyugat-európai és a kelet-közép-európai országokhoz viszonyítva:
Látható, hogy az általános iskolai alsó tagozaton 2010 és 2018 között – egyes kiugrásoktól eltekintve - csökkenés figyelhető meg Magyarországon, ugyanakkor 2019-ben és 2020-ban jelentősen megnőtt az alsó tagozat kiadásainak értéke. Bár ebben az időben Lettországon kívül minden kelet-közép-európai országban növekedés történt, itthon ez relatíve nagyobb mértékű volt. Ezzel az egy főre eső GDP-hez mért egy tanulóra jutó alapfokú oktatási kiadások kelet-közép-európai összehasonlításban alacsony szintről közepes szintre emelkedtek.
Az általános iskolai felső tagozat és a középfokú iskolák kiadásai Magyarországon 2020-ban a kelet-közép-európai országok közül a harmadik legalacsonyabbak voltak, aminél csak Észtországban és Litvániában láthatunk alacsonyabb számokat.
A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy az ország teljes megtermelt jövedelmének (GDP) mekkora részét teszik ki az alap- és középfokú oktatási kiadások, amelyet nemzetközi összehasonlításba helyezett. Ennek alakulása azt mutatja, hogy Magyarország relatív helyzete a nyugat-európai országok átlagához és a kelet-európai országokhoz mérten alapvetően megváltozott.
2010 és 2013 között a kiadások GDP-n belüli aránya a kelet-közép-európai OECD-tagországok közül hazánkban volt a legalacsonyabb, és messze elmaradt a nyugat-európai országok átlagától.
A 2020-as GDP-arányos kiadások szintje alapján Lettországban, Magyarországon és Litvániában a ráfordítások szintje jóval alacsonyabb a többi országokéhoz képest.
A tanulmány kiemeli, hogy 2018 után a kiadások GDP-n belüli aránya több kelet-közép-európai országban (Csehországban, Szlovákiában, Észtországban és 2020-ban Litvániában is) és Nyugat-Európában átlagosan jelentősen növekedett. Ezzel szemben Magyarországon 2014 után nem változott a GDP-ből közoktatásra fordított erőforrások részaránya.
Az európai országok összességét tekintve láthatjuk:
„az oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 2020-ban jelentősen elmaradt az európai országok átlagától, és a legalacsonyabbak közé tartozott.”
Ugyanebben az évben az európai országok átlagosan a GDP 3,51 százalékát fordították az alap- és középfokú oktatásra, Magyarországon ez az érték 2,81 százalék volt. Csak három ország: Litvánia, Írország és Görögország költött kevesebbet a közoktatásra a GDP-hez mérten, mint Magyarország.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
