A magyar pedagógusok mindössze 8 százaléka nyilatkozott úgy 2024-ben, hogy megbecsülve érzi magát a társadalom által – derül ki az OECD frissen megjelent Education at a Glance 2026 című jelentéséből.
A jelentés ezen része a 2024 tavaszán rögzített TALIS-felmérés adataira támaszkodik, az adatfelvétel tehát nagyjából egybeesett a hazai pedagógus-béremelés első hullámával. Az adatközlők az alsó középfokon tanító pedagógusok voltak, ami Magyarországon az általános iskola felső tagozatának felel meg.
Itthon az arány 3 százalékkal csökkent 2018 óta: a megkérdezett tanárok mindössze 8 százaléka válaszolta azt, hogy egyetért vagy teljesen egyetért az állítással, hogy megbecsüli őt a társadalom, szemben a 22 százalékos OECD-átlaggal.
Franciaországban, ahol jelenleg országszerte diáktüntetések zajlanak az oktatási körülmények miatt, mindössze 4 százalék érezte magát társadalmilag megbecsültnek, míg Belgium francia közösségében 6 százalék, Szlovákiában és Szlovéniában pedig 7-7 százalék nyilatkozott hasonlóan.
Valamivel pozitívabban vélekedtek a magyar pedagógusok a munkafeltételekről: a felső tagozaton tanítók 55 százaléka mondta azt, hogy – a fizetést nem beleszámítva – elégedett a körülményekkel, viszont a bérrel mindössze 26 százalékuk egyezett ki. Mindkét arány elmarad az OECD-átlagtól, amely 68, illetve 39 százalék volt.
A társadalmi megbecsültség a pedagógus-utánpótlás és a pályaelhagyás szempontjából is lényeges mutató. Az OECD szerint azok, akik úgy érzik, hogy társadalmilag fontos a hivatásuk, átlagosan több mint 10 százalékponttal kisebb valószínűséggel tervezik, hogy a következő öt évben elhagyják a tanári pályát.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.