A francia pedagógusok érezik legkevésbé a társadalmi megbecsültséget, de a magyarok is a sereghajtók között.
A magyar pedagógusok mindössze 8 százaléka nyilatkozott úgy 2024-ben, hogy megbecsülve érzi magát a társadalom által – derül ki az OECD frissen megjelent Education at a Glance 2026 című jelentéséből.
A jelentés ezen része a 2024 tavaszán rögzített TALIS-felmérés adataira támaszkodik, az adatfelvétel tehát nagyjából egybeesett a hazai pedagógus-béremelés első hullámával. Az adatközlők az alsó középfokon tanító pedagógusok voltak, ami Magyarországon az általános iskola felső tagozatának felel meg.
Itthon az arány 3 százalékkal csökkent 2018 óta: a megkérdezett tanárok mindössze 8 százaléka válaszolta azt, hogy egyetért vagy teljesen egyetért az állítással, hogy megbecsüli őt a társadalom, szemben a 22 százalékos OECD-átlaggal.
Franciaországban, ahol jelenleg országszerte diáktüntetések zajlanak az oktatási körülmények miatt, mindössze 4 százalék érezte magát társadalmilag megbecsültnek, míg Belgium francia közösségében 6 százalék, Szlovákiában és Szlovéniában pedig 7-7 százalék nyilatkozott hasonlóan.
Valamivel pozitívabban vélekedtek a magyar pedagógusok a munkafeltételekről: a felső tagozaton tanítók 55 százaléka mondta azt, hogy – a fizetést nem beleszámítva – elégedett a körülményekkel, viszont a bérrel mindössze 26 százalékuk egyezett ki. Mindkét arány elmarad az OECD-átlagtól, amely 68, illetve 39 százalék volt.
A társadalmi megbecsültség a pedagógus-utánpótlás és a pályaelhagyás szempontjából is lényeges mutató. Az OECD szerint azok, akik úgy érzik, hogy társadalmilag fontos a hivatásuk, átlagosan több mint 10 százalékponttal kisebb valószínűséggel tervezik, hogy a következő öt évben elhagyják a tanári pályát.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
