Alig két nappal a 2023-as év lezárása előtt a Belügyminisztérium részleteket közölt a december közepén belengetett 32,2 százalékos pedagógusbér-emelésről. Mutatjuk őket.
A pedagógus I. fokozatot elért pedagógusok bruttó bérének összege januártól nem lehet kevesebb, mint 538 ezer forint, a pedagógus II. fokozatú munkavállalóké pedig 555 ezer forint - közölte a Belügyminisztérium csütörtök este.
Orbán Viktor miniszterelnök a december 21-i éves sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy januártól a pedagógusok bére 32,2 százalékkal emelkedik. Ennek feltételeként néhány - akkor még hiányzó - uniós dokumentum megérkezését határozta meg, amikről akkor azt mondta, hogy "bármelyik pillanatban" megérkezhetnek. A hiányzó dokumentumok pedig úgy tűnik, az ünnepek alatt befutottak, a Belügyminisztérium közleményében ugyanis az áll, hogy
"a kormány döntése szerint 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér, a pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 Ft-os illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. A kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen."
A januártól érvényes bérsávok szerint a pedagógusok bruttó bére nem lehet kevesebb, mint
"Annak érdekében, hogy az átlagos 32.2%-os béremelés megvalósuljon, a fenti új alsó sávhatárok mellett további intézkedés is szükséges" - teszik hozzá a Belügyminisztérium közleményében azt a javaslatot téve, hogy a munkáltatók a pedagógusok bérét a továbbiakban olyan szempontok figyelembevételével állapítsák meg, mint
A Kormány javaslata szerint továbbá ezek közül a szempontok közül a besorolás alapjául szolgáló végzettséget, a mesterfokozat meglétét további 2 százalékkal, a matematika, digitális kultúra, természettudomány, környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettséget pedig további 4%-os illetményemeléssel ismernék el.
Annak érdekében, hogy a forrást biztosan a pedagógusok béremelésére fordítsák, a Kormány szabályozza, hogy az illetményemelés céljából biztosítandó támogatást a fenntartók csak a pedagógusok személyi juttatására fordíthatják, valamint hozzáteszik, hogy "az illetményemelés fedezetére kapott többlettámogatást a fenntartók a pedagógusok után kifizetett személyi juttatások, adók és járulékok arányában adják át a fenntartott köznevelési intézményeiknek."
"A bérek emelésének további eszközeként bevezetjük, hogy ha a pedagógusnak három munkában töltött éven át nem emelkedne a fizetése – a magasabb fokozatba történő átsorolásból vagy a teljesítményértékelés eredményeként magasabb összegű illetmény megállapításától eltekintve –, akkor a havi illetményét legalább 2,5%-kal emelni kell" - egészítik ki.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
