A 2024/25-ös tanévben lehet a pedagógusok első teljesítményértékelése

A pedagógusokat a jövőben egy maximum 100 pontos rendszerben, egyéni teljesítménycélok és központilag meghatározott kritériumok szerint fogják értékelni.

  • Székács Linda

Megjelent a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló miniszteri rendelet tervezete, amit 2023. december 23-ig, tehát szombatig lehet véleményezni.

A júliusban elfogadott státusztörvény szerint a jövőben megszűnik a pedagógusok háromévente esedékes kötelező előmenetele, helyette a törvény a gyakornok, pedagógus I, pedagógus II, mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokhoz a következő (bruttó) illetménysávokat rendeli:

  • Gyakornok: 440 000 ft
  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 ft
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 ft
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 ft
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 ft

Ahogy azt korábban már nyilvánosságra hozták, a pedagógusok illetményének összege tehát a jövőben eltérő lehet, annak meghatározása a tanárok egyéni teljesítményétől függ.

A most megjelent miniszteri rendelet szerint a teljesítményértékelésben minden olyan pedagógus érintett, aki a teljesítményértékelési időszak első napján

  • legalább Pedagógus I. besorolással rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott
  • valamint pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy.

Nem lehet a teljesítményét értékelni a gyakornokoknak vagy ha az értékelhető időszak nem éri el a 90 napot.

Ki pontozza a pedagógusok munkáját?

Az értékelést a nevelési-oktatási intézmény igazgatója, az igazgató esetében pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartójának kijelölt képviselője végzi, amiben közreműködhet a főigazgató-helyettes, az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-igazgató, az intézményegység vezető, valamint az értékelendő személy munkaközösségének vezetői, és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy.

A teljesítményértékelési időszak köznevelési intézményben foglalkoztatott értékelendő személy esetében a szeptember 1-jétől a tanítási év végéig tartó időszak (július 15.), az értékelést pedig egy arra alkalmas, adatok rögzítésére és azok továbbítására képes informatikai rendszerben kell majd elvégezni.

Ezek lesznek az értékelési szempontok

A miniszteri rendelet szerint az érintett pedagógusok teljesítményét az értékelő 100 pontos rendszerben, olyan szempontok alapján bírálja majd, mint a személyre szabott éves célok, valamint a minisztérium által meghatározott egységes kritériumok.

Vezetői megbízással nem rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyek esetében ennek szempontjai és az adható pontszámok az alábbi táblázatban láthatók:

 

Belügyminisztérium

Pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott értékelendő személy esetében a következő szempontok és pontszámok alapján értékelnek:

 

Belügyminisztérium

Vezetői megbízással rendelkező értékelendő személy esetében pedig az alábbiak érvényesek:

 

Belügyminisztérium

"A személyre szabott éves teljesítménycélok és értékelési szempontok figyelembe vételének részletes módszertanát és szakmai szabályait a köznevelésért felelős miniszter a teljesítményértékelési időszak kezdetét megelőző július 31-ig a hivatal által működtetett honlapon teszi közzé"

- írják a rendeletben.

A közzétett módszertan és szakmai szabályok, valamint az egyedi intézményi értékelési szempontok a teljesítményértékelési időszakban nem módosíthatók. A személyes teljesítménycélokat az értékelő vezető az értékelendő pedagógussal együtt elsősorban június 30-ig határozza meg, de vezetői megbízással rendelkező pedagógus esetében legkésőbb augusztus 31-ig, más értékelendő személy esetén pedig szeptember 30-ig. Ezek értékelését a tanév végén június 30-ig, az óvodákban augusztus 15-ig kell elvégezni.

Vezetői megbízással nem rendelkező pedagógus esetén három személyre szabott cél elérése összesen maximum 24 pontot, vezető személy esetén négy személyre szabott cél teljesítése összesen maximum 40 pontot érhet.

Várhatóan a 2024/25-ös tanévben lesz az első teljesítményértékelés

Az értékelés eredményei szerint kiemelkedő teljesítményszintű az a - nem vezető - pedagógus, akinek pontszáma az elérhető pontszám legalább 80 százaléka vagy afeletti, átlagos teljesítményszintű az, akinek pontszáma az elérhető pontszám 80 százaléka alatti de 50 százaléka feletti, és fejlesztendő teljesítményszintű az a személy, akinek pontszáma az elérhető pontszám 50 százaléka alatt van.

A megjelent rendelet 2024. június 1-jén lép hatályba, így az első teljesítményértélés várhatóan a 2024/25-ös tanévben lesz.

"A személyre szabott éves teljesítménycélok és értékelési szempontok meghatározásának, teljesülésük nyomon követésének és mérésének részletes módszertanát és szakmai szabályait a köznevelésért felelős miniszter első alkalommal 2024. június 10-éig teszi közzé" - írják.

A rendelet ide kattintva olvasható el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.