Magyarország az OECD-országok sereghajtói közé tartozik az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Arról nem is szólva, hogy egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami forrás jut, mint egy középiskolában tanuló diákra.
A francia pedagógusok érezik legkevésbé a társadalmi megbecsültséget, de a magyarok is a sereghajtók között.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Soha ilyen gyenge magyar eredmények nem születtek még a PISA-felmérésen, azonban ha górcső alá vesszük a többi OECD-tagállam teljesítményét, egyértelműen kirajzolódik egy hosszabb ideje tartó nemzetközi visszaesés.
A túlterheltség, a magas óraszámok és az adminisztratív feladatok mellett egyre nagyobb nyomást jelent a magyar pedagógusok számára az is, hogy folyamatosan alkalmazkodniuk kell az oktatásirányítás változó elvárásaihoz – derül ki a TALIS 2024 nemzetközi felmérés magyar összefoglaló jelentéséből.
A legfrissebb PISA-mérés szerint a magyar diákok matematikából történelmi mélypontra kerültek. Maruzsa Zoltán azonban legutóbbi videójában inkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar tanulók az átlag körül teljesítenek – ami szerinte a rendszer erősségét mutatja.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) hosszú évek óta hangsúlyozza, hogy a kormányzati sikerpropaganda mögött, amely a diplomák számának növekedésével büszkélkedik, súlyos tartalmi válság húzódik meg.
Az OECD legfrissebb adatai szerint a világ 43 országában a mesterhallgatók többsége üzleti és jogi képzéseket választ, de Spanyolországban és Norvégiában az oktatás szakok a legnépszerűbbek.
Ebben a mutatóban az OECD-országokban még rosszabb volt a helyzet.
A legfrissebb OECD-jelentés szerint a pedagógusok átlagéletkora Magyarországon az egyik legmagasabb.
Az intézményvezetők szerint a legnagyobb problémát a hiányos vagy nem megfelelő infrastruktúra okozza, mint például a tantermi bútorok, iskolaépület, fűtés/légkondicionálás vagy a világítás.
Tíz százalékkal meghaladja a nemzetközi átlagot.
Bár a pedagógusok többsége összességében elégedett a munkájával, de a munka mennyiségén túl a fizetéssel és a társadalmi megbecsüléssel továbbra is vannak gondok.
Egy tanító, Fejér Zsolt nyílt levélben reagált Balatoni Katalin oktatási államtitkár bejegyzésére, amely szerint a magyar diákok óraszáma az OECD-átlag alatt van, így nem beszélhetünk túlterheltségről.
Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
A miniszterelnöki biztos egy posztban fejtette ki, hogy "a magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot, azonban abban biztosak lehetünk, hogy a tudásuk így is nemzetközi szinten kiemelkedő." Arra azonban már nem tért ki, hogy nálunk legkisebb az esélye annak, hogy egy érettségivel nem rendelkező szülőnek diplomát szerez a gyereke.
Az OECD friss statisztikája szerint Magyarországra ez különösen igaz.
A felsőoktatásra valóban több jut, de a közoktatásban már nem ennyire jó a helyzet.
Mindkét kategóriában rosszabbul teljesítettek a magyarok, mint a 2017-2018-as felmérésen. Jelenleg a felnőttek csak 6 százaléka képes hosszú, összetett szövegeket értelmezni.
