Minden második tanár 50 év feletti Magyarországon

A legfrissebb OECD-jelentés szerint a pedagógusok átlagéletkora Magyarországon az egyik legmagasabb.

Az OECD-országokban a 65 év feletti népesség aránya 1960 és 2021 között megduplázódott, 9 százalékról 18 százalékra nőtt. A hosszabb élettartam és az alacsony termékenység gyors ütemű társadalmi elöregedéshez vezetett, amely a pedagóguspályán is egyre látványosabban érzékelhető.

A friss OECD-jelentés szerint

2024-ben a tanárok átlagéletkora

45 év, de több országban ennél jóval magasabb. Litvániában és Portugáliában 51 év, Lettországban 50 év, míg Magyarországon és Észtországban 49 év az átlag. Ezekben az országokban a pedagógusok több mint fele már 50 éves vagy idősebb. Ezzel szemben Törökországban 38 év, Marokkóban, az Egyesült Arab Emírségekben és Üzbegisztánban 39 év az átlagéletkor.

Magyarországon

az elmúlt 16 évben jelentősen átalakult a tanári kar korösszetétele

. 2008 és 2024 között a 30 év alatti pedagógusok aránya 7 százalékponttal csökkent, a 30–49 éves korosztály aránya 17 százalékponttal esett vissza, miközben az 50 év felettiek aránya 24 százalékponttal emelkedett. A legutóbbi, 2018-as adatokhoz képest ez újabb 5 százalékpontos növekedést jelent.

 

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.