Minden második tanár 50 év feletti Magyarországon

A legfrissebb OECD-jelentés szerint a pedagógusok átlagéletkora Magyarországon az egyik legmagasabb.

Az OECD-országokban a 65 év feletti népesség aránya 1960 és 2021 között megduplázódott, 9 százalékról 18 százalékra nőtt. A hosszabb élettartam és az alacsony termékenység gyors ütemű társadalmi elöregedéshez vezetett, amely a pedagóguspályán is egyre látványosabban érzékelhető.

A friss OECD-jelentés szerint 2024-ben a tanárok átlagéletkora 45 év, de több országban ennél jóval magasabb. Litvániában és Portugáliában 51 év, Lettországban 50 év, míg Magyarországon és Észtországban 49 év az átlag. Ezekben az országokban a pedagógusok több mint fele már 50 éves vagy idősebb. Ezzel szemben Törökországban 38 év, Marokkóban, az Egyesült Arab Emírségekben és Üzbegisztánban 39 év az átlagéletkor.

Magyarországon az elmúlt 16 évben jelentősen átalakult a tanári kar korösszetétele. 2008 és 2024 között a 30 év alatti pedagógusok aránya 7 százalékponttal csökkent, a 30–49 éves korosztály aránya 17 százalékponttal esett vissza, miközben az 50 év felettiek aránya 24 százalékponttal emelkedett. A legutóbbi, 2018-as adatokhoz képest ez újabb 5 százalékpontos növekedést jelent.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.