A miniszterelnöki biztos egy posztban fejtette ki, hogy "a magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot, azonban abban biztosak lehetünk, hogy a tudásuk így is nemzetközi szinten kiemelkedő." Arra azonban már nem tért ki, hogy nálunk legkisebb az esélye annak, hogy egy érettségivel nem rendelkező szülőnek diplomát szerez a gyereke.
Balatoni Katalin közösségi oldalán az OECD legfrissebb, oktatási felméréséből kiemelte, hogy alsóban a magyar diák óraszáma évente 666 óra (60 perc), míg az OECD-átlag ezzel szemben 804 óra. Felsőben pedig itthon 796 órájuk van a tanulóknak, az OECD-átlag 909 óra.
Ez azt jelenti, hogy a magyar diákok óraszáma alacsonyabb, mint az OECD-országok többségében.
- emelte ki Balatoni, majd hozzátette, hogy bár az órák száma önmagában nem minden, az alapvető készségekre (olvasás, írás, matematika) fordított idő pontosan az OECD-átlagnak megfelelő.
Ha megnézzük a tanulmányt, akkor láthatjuk, hogy abban igaza van Balatoni Katalinnak, hogy alsóban valóban az órák 41 százaléka írás-olvasás-matematikai készségekre fókuszál, és ez pont annyi, mint az OECD-átlag. Azonban felsőben már más a helyzet, hiszen az alapvető tantárgyak már csak az óraszámok 24 százalékát teszik ki, ehhez képest az OECD-országok átlaga 27 százalék.
7.15-kor kezdődik a tanítás
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott a tanévnyitó sajtótájékoztatóján, hogy Európában itt az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében.
El kell gondolkodni azon, hogy ez jó-e, és hogy a tanulók csökkenő teljesítményét úgy próbáljuk megoldani, hogy még többet akarunk megtanítani számukra.
- jegyezte meg Totyik.
A zsúfolt órarendekkel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz több jelzés is érkezett. Van olyan hetedikes, akinek az öt tanítási napból négyben 0. órával kezdődik az iskola. Ezen felül heti két nap van 8 tanítási órája, két napon 7, és mindössze egy alkalommal 6. Egy tizedikes pedig az órarendjét is elküldte, amiből látszik, hogy a hét minden egyes napján 7:15-kor, azaz nulladik órával kezd, ezt követően hétfőn 8, kedd-szerda-csütörtökön 7, majd pénteken ismét 8 tanítási órája van.
Ebben persze a szakkörök, korrepetálások, egyéb tanítás utáni programok nincsenek benne.
Itthon nagyon nem mindegy a szülők végzettsége
Balatoni Katalin arra a posztjában nem tért ki, hogy szintén ebben az OECD-tanulmányban a generációkon átívelő egyenlőtlenségeket is vizsgálták az oktatásban. A fiatal felnőttek (25–34 évesek) világszerte jóval nagyobb eséllyel szereznek felsőfokú végzettséget, ha szüleik is rendelkeznek ilyennel.
Magyarországon különösen erősen érvényesül ez a tendencia: azok közül, akiknek legalább egyik szülője diplomás, 71%-uk maguk is eljutottak a felsőfokig, míg azoknak a gyerekeiből, akik nem fejezték be a középfokú tanulmányaikat, mindössze 6%-uk szerzett diplomát. A 65 százalékpontos különbség az egyik legnagyobb az OECD-országok között, ahol az átlagos eltérés 44 százalékpont.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
