4275 elsősnek kellett évet ismételnie a 2023/2024-es tanévben, ami még mindig toronymagasan a legnagyobb az arány az összes általános iskolai évfolyamon. A bonyolult rendszer miatt feltehetően még mindig sok olyan hatéves került be az iskolapadra, akik erre még nem álltak készen.
Kikértük az Oktatási Hivataltól, hogy a 2023/2024-es tanévben hány tanulónak kellett évet ismételnie általános iskolában. (A 2024/2025-ös tanév adatai az OH tájékoztatása alapján még nincsenek meg.)
A szerkesztőségünk részére megküldött adatokból kiderült, hogy
az évfolyamismétlők száma.
A statisztikákból látszik, hogy továbbra is az elsősök között a legmagasabb az évfolyamismétlők száma és aránya. A 2023/2024-es tanévben mintegy 4,5 százalékuknak kellett még egyszer járniuk az első osztályt. A többi évfolyamon ez az arány 0,7 és 2 százalék között mozgott.
Ha megnézzük a 2022/2023-as tanévet is, akkor azt láthatjuk, hogy akkor is toronymagasan az elsősök között volt a legmagasabb az évismétlők aránya, hiszen a 94342 diák közül 4906 fő járta másodjára az első évfolyamot. Többségüknek feltehetően erre azért volt szüksége, mert éretlenül kerültek be az iskolába.
Külön kell kérelmezni
A szomorú adatért a kormány egy korábbi intézkedése tehető felelőssé, amely szerint az iskolakötelezettség egy évvel történő elhalasztását. Ugyanis, ha egy gyerek augusztus 31-ig betölti hatot, akkor 2020 óta csak akkor maradhat még egy évet az óvodában, ha a szülő ezt külön kérelmezni az Oktatási Hivatalnál.
A mostani tanévben erre feltehetően a szülőknek 2026 január közepéig lesz lehetősége. Ha valaki erről lecsúszik, akkor a hatévese akkor is elkezdi szeptemberben az elsőt, ha még nem iskolaérett, és jobb helye lenne az óvodában.
Eddig kell beszerezniük a szükséges szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolásokat, óvodapedagógusi szakvéleményeket, melyeket a kérelemhez egy saját maguk által írt indoklás mellett csatolniuk kell. (A Szülői Hang például külön segédletben foglalkozik az iskolaérettséggel, ami segítség lehet az érintett nagycsoportosok szüleinek.)
Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a 2023/2024-es tanévre vonatkozóan körülbelül minden negyedik nagycsoportos esetében éltek a szülők a lehetőséggel. A beküldött 22 743 kérelemből helyből csak 425-öt utasított el az OH.
Viszont nem mindenki kapta meg helyből a halasztást. Nagyjából a kérelmek 57 százalékánál volt szükség pedagógiai szakértő bizottságra, ahol az esetek túlnyomó többségénél arra a megállapításra jutottak, hogy jobb, ha a gyerek még az óvodában marad. A szakszolgálathoz irányított óvodások közül a vizsgálat során csak 409-et nyilvánítottak iskolaérettnek. Nekik szeptemberben el kellett kezdeniük az elsőt. (Ez egyébként nagyjából megegyezik az előző évek statisztikáival.)
Iskola az óvodában?
Feltehetően az évismétlők magas aránya miatt az idei tanévben két fontos változást is bevezettek. Az egyik, hogy az iskolába készülő nagycsoportosoknak kötelezően naponta összesen 45 perces foglalkozásokon kell részt venniük. A helyzetet nehezíti, hogy ezeket a foglalkozásokat ha van rá lehetőség, külön térben kellene tartani. Ezek a feltételek azonban nem mindenhol adottak, és egy homogén csoportban még csak-csak működnek, de egy vegyes csoport működését már megnehezíthetik.
Felmérik az elsősöket
Másrészt pedig a 2025/2026-os tanév rendje szerint az iskoláknak október 10-ig fel kell mérniük, hogy az 1–2. évfolyamos tanulók közül kik szorulnak kiemelt fejlesztésre az alapkészségek terén – az óvodai jelzések vagy a tanévkezdés óta szerzett tapasztalatok alapján.
Decemberig pedig a pedagógusoknak le kell adniuk a névsort ezekről a diákokról. Ezt követően a tanító javasolhatja a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását a tanulók fejlesztési tervének kidolgozásához.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
