A negatív tendenciáért a kormány egy korábbi intézkedése tehető felelőssé.
Egy év alatt 4,6 százalékról 5,2 százalékra emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain - derítette ki a Népszava.
A lap azt követően fordult a Központi Statisztikai Hivatalhoz, hogy - a 2021/22-es tanévvel ellentétben - annak 2022/23-as tanévére vonatkozó éves oktatási jelentésében már nem szerepeltek adatok az évfolyamismétlőkről. A KSH válaszából aztán kiderült: a 2022/23-as tanévben 94 342 elsős közül 4906-an voltak olyan diákok, akik másodjára járták az első évfolyamot, de összességében az általános iskolába járó évfolyamok közül is náluk a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog.
A döbbenetes adatért a kormány egy korábbi intézkedése tehető felelőssé, amely szerint az iskolakötelezettség egy évvel történő elhalasztását, a plusz egy év óvodát 2020-tól már csak a szülő kezdeményezheti, erről pedig a pedagógusok és a szülők helyett az Oktatási Hivatal hoz döntést. A szükséges dokumentumokat a szülőknek kell beszerezni, az indoklást pedig szintén maguknak kell megírni.
Ennek következtében a Népszava szerint "a 2019-es 63,7 százalékról a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra csökkent a hatévesek aránya az óvodai nevelésben". Bár a 2022/2023-as tanévre aztán a hatéves óvodások száma 52,9 százalékra nőtt, ezzel pedig az általános iskolába beíratott hatévesek aránya csökkent, bekövetkezett, amire a szakértők már korábban is figyelmeztettek: rengeteg gyerek úgy ment első osztályba az elmúlt években, hogy arra nem állt készen, nem volt még iskolaérett.
Jó hír azonban, hogy az Oktatási Hivatal a 2023/24-es tanévre vonatkozóan a beérkezett 22 743 kérelem közül 22 318-at el is fogadott, így a bukási arány remélhetőleg csökkenni fog a következő években.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
