A negatív tendenciáért a kormány egy korábbi intézkedése tehető felelőssé.
Egy év alatt 4,6 százalékról 5,2 százalékra emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain - derítette ki a Népszava.
A lap azt követően fordult a Központi Statisztikai Hivatalhoz, hogy - a 2021/22-es tanévvel ellentétben - annak 2022/23-as tanévére vonatkozó éves oktatási jelentésében már nem szerepeltek adatok az évfolyamismétlőkről. A KSH válaszából aztán kiderült: a 2022/23-as tanévben 94 342 elsős közül 4906-an voltak olyan diákok, akik másodjára járták az első évfolyamot, de összességében az általános iskolába járó évfolyamok közül is náluk a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog.
A döbbenetes adatért a kormány egy korábbi intézkedése tehető felelőssé, amely szerint az iskolakötelezettség egy évvel történő elhalasztását, a plusz egy év óvodát 2020-tól már csak a szülő kezdeményezheti, erről pedig a pedagógusok és a szülők helyett az Oktatási Hivatal hoz döntést. A szükséges dokumentumokat a szülőknek kell beszerezni, az indoklást pedig szintén maguknak kell megírni.
Ennek következtében a Népszava szerint "a 2019-es 63,7 százalékról a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra csökkent a hatévesek aránya az óvodai nevelésben". Bár a 2022/2023-as tanévre aztán a hatéves óvodások száma 52,9 százalékra nőtt, ezzel pedig az általános iskolába beíratott hatévesek aránya csökkent, bekövetkezett, amire a szakértők már korábban is figyelmeztettek: rengeteg gyerek úgy ment első osztályba az elmúlt években, hogy arra nem állt készen, nem volt még iskolaérett.
Jó hír azonban, hogy az Oktatási Hivatal a 2023/24-es tanévre vonatkozóan a beérkezett 22 743 kérelem közül 22 318-at el is fogadott, így a bukási arány remélhetőleg csökkenni fog a következő években.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
