Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég közzétette felmérését, amely bemutatja, hogyan áll a felnőttek intelligenciája és milyenek az alapvető készségeik a különböző országokban – szúrta ki a Telex.
A felmérésből az is kiderül, hogy milyenek a felnőttek írás-olvasási és számolási készségeik. Az adatokat 2022-2023-ban gyűjtötték be a 16-65 éves felnőttek között, amiben Magyarország másodszor vett részt, első alkalommal még 2017-2018-ban.
Írás és olvasás
Az írás és olvasás terén a magyar felnőttek 32%-a (OECD-átlag: 26%) az 1-es szinten vagy az alatt teljesített, ami alacsony képességet jelent. Az 1-es szinten lévők képesek megérteni rövid szövegeket és rendszerezett listákat, ha az információ egyértelműen jelölt. Az 1-es szint alatt lévők azonban legfeljebb rövid, egyszerű mondatokat értenek meg.
A felnőttek csak 6%-a (OECD-átlag: 12%) érte el a 4-es vagy 5-ös szintet. Ők képesek többoldalas, hosszú szövegeket értelmezni és értékelni, megérteni összetett vagy rejtett jelentéseket, és a meglévő tudásukat felhasználni a szövegek értelmezéséhez és feladatok elvégzéséhez.
Számolás
A számolási készségek terén a magyarok 29%-a (OECD-átlag: 25%) az 1-es szinten vagy az alatt teljesített. Az 1-es szinten lévők képesek alapvető matematikai műveleteket végezni egész számokkal vagy pénzösszegekkel, megérteni a tizedeseket, és megtalálni egyetlen információt táblázatokban vagy grafikonokon. Ugyanakkor nehézséget okozhatnak számukra a több lépést igénylő feladatok. Az 1-es szint alattiak csak kis számok összeadására és kivonására képesek.
4-es vagy 5-ös szinten a magyaroknak 9 százaléka teljesített, míg az OECD-országok átlaga 14%. Ők képesek arányok és ráták kiszámítására és értelmezésére, összetett grafikonok értelmezésére, valamint statisztikai állítások kritikus értékelésére.
Az is kiderült a felmérésből, hogy az idősebb felnőttek (55–65 évesek) Magyarországon alacsonyabb készségekkel rendelkeznek, mint a 25-34 évesek. Az írás-olvasás terén ez a korosztály 30 ponttal alacsonyabb eredményt ért el, mint a 25–34 évesek.
Magyarországon a 16–24 éves fiatal felnőttek írás és olvasás készsége átlagosan 255 pont lett, a számolás terén pedig 255 pont. Azonban mindkét eredmény az OECD átlaga alatt van.
A 2017-2018-as eredményekhez képest a friss felmérésben mindkét téren rontottak a magyarok. A korábbi években a válaszadók 19 százaléka érte el legfeljebb az 1-es szintet olvasásban, 18 százaléka pedig a számolásban. A magasabb 4-es vagy 5-ös szintig az előbbinél 7, utóbbinál pedig 14 százalék jutott.
