Az OECD átlagánál jóval nagyobb gondot okoz a hiányos infrastruktúra és a nem megfelelő tananyag a magyar oktatásban

Az intézményvezetők szerint a legnagyobb problémát a hiányos vagy nem megfelelő infrastruktúra okozza, mint például a tantermi bútorok, iskolaépület, fűtés/légkondicionálás vagy a világítás.

Október 7-én megjelent a Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (Teaching and Learning International Survey, TALIS), a TALIS, ami a világ legnagyobb, tanárok és iskolaigazgatók körében végzett nemzetközi felmérése.

Többet dolgoznak itthon a tanárok, mint az OECD-átlag

A felmérés többek között a tanárhiányra is kitér, ami napjainkra az oktatáspolitikai diskurzus egyik központi kérdésévé vált világszerte. A 2024-es eredmények is ezt visszatükrözik vissza.

Az intézményvezetők válaszai alapján az OECD-országokban a pedagógusok 23,6%-a (Magyarországon 20%-a) olyan intézményben dolgozik, ahol a minőségi oktatást szakképzett tanárok hiánya nehezíti.

Továbbá kiderült, hogy az OECD-országok átlagával összevetve Magyarországon mely tényezők korlátozzák a tanítást-tanulást a legnagyobb arányban. A tizenöt vizsgált szempontból a magyar adat 5 esetben gyengébb, 10 esetben viszont kedvezőbb képet mutat az OECD-átlagnál.

Az OECD-országokhoz képest magasabb azon tanárok aránya, akik olyan iskolában tanítanak, ahol

hátráltatják a tanítási folyamatot.

Emellett a magyar intézményvezetők szerint „a szakmai készségek fejlesztéséhez szükséges tanagyagok és felszerelések hiánya vagy nem megfelelő volta” és „a nem megfelelő internet-hozzáférés” is jobban hátráltatja az oktatást itthon, mint az OECD-átlagnál.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.