Az intézményvezetők szerint a legnagyobb problémát a hiányos vagy nem megfelelő infrastruktúra okozza, mint például a tantermi bútorok, iskolaépület, fűtés/légkondicionálás vagy a világítás.
Október 7-én megjelent a Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (Teaching and Learning International Survey, TALIS), a TALIS, ami a világ legnagyobb, tanárok és iskolaigazgatók körében végzett nemzetközi felmérése.
Többet dolgoznak itthon a tanárok, mint az OECD-átlag
A felmérés többek között a tanárhiányra is kitér, ami napjainkra az oktatáspolitikai diskurzus egyik központi kérdésévé vált világszerte. A 2024-es eredmények is ezt visszatükrözik vissza.
Az intézményvezetők válaszai alapján az OECD-országokban a pedagógusok 23,6%-a (Magyarországon 20%-a) olyan intézményben dolgozik, ahol a minőségi oktatást szakképzett tanárok hiánya nehezíti.
Továbbá kiderült, hogy az OECD-országok átlagával összevetve Magyarországon mely tényezők korlátozzák a tanítást-tanulást a legnagyobb arányban. A tizenöt vizsgált szempontból a magyar adat 5 esetben gyengébb, 10 esetben viszont kedvezőbb képet mutat az OECD-átlagnál.
Az OECD-országokhoz képest magasabb azon tanárok aránya, akik olyan iskolában tanítanak, ahol
hátráltatják a tanítási folyamatot.
Emellett a magyar intézményvezetők szerint „a szakmai készségek fejlesztéséhez szükséges tanagyagok és felszerelések hiánya vagy nem megfelelő volta” és „a nem megfelelő internet-hozzáférés” is jobban hátráltatja az oktatást itthon, mint az OECD-átlagnál.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
