Az átlagnál stresszesebbek a magyar pedagógusok

Tíz százalékkal meghaladja a nemzetközi átlagot.

  • Székács Linda

A túl sok adminisztráció, a gyakori változások a szabályozásokban és a túl sok tanóra a magyar pedagógusok főbb stresszforrásai az október 7-én megjelent friss OECD-jelentés szerint.

Az Oktatási Hivatal szerint ez egy 2024-ben végzett nemzetközi TALIS vizsgálaton (Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat) alapul, amelyben tanárokat és intézményvezetőket kérdeztek a tanítás és a tanulás körülményeiről. A felmérés során többek között kitértek a pedagógusok demográfiai hátterére, a szakmai fejlődésükre, a tanári pálya megítélésére, az autonómiájukra és a munkahelyi stresszre is.

Az utóbbi mértéke Magyarországon 10 százalékkal magasabb (29%), mint az OECD-átlag, ugyanakkor ennek mértéke nem változott az előző felméréshez képest.

A magyar pedagógusok számára az adminisztratív feladatok mellett az oktatási reformokhoz és változásokhoz való alkalmazkodás, illetve a tanórák magas száma a leggyakrabban előforduló stresszforrás. Ez mindkét esetben magasabb az OECD-országok átlagnál.

- írják.

Az adminisztrációs feladatok mellett

  • a fegyelem fenntartása, és
  • a tanulók teljesítménye miatti felelősségre vonás

jelenik meg még gyakori stresszforrásként.

Ezeket ugyanakkor a magyar pedagógusok az OECD-átlagnál kevésbé gyakran élik meg.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István