Új Nemzeti Alaptantervre, a pedagógushiány megoldására és a teljes magyar közoktatás átalakítására is szükség van - erről tartott sajtótájékoztatót a 2025/26-os tanév első napján a Pedagógusok Szakszervezete.
"Végtelenül nagy szükség van az elavult Nemzeti Alaptanterv felújítására" - mondta el többek között ezt is Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a szakszervezet NEM-ek tanéve? című tanévnyitó sajtótájékoztatóján.
Az eseményen az oktatási szakszervezet képviselői arra hívták fel a figyelmet, mi fog történni a magyar közoktatással, ha a kormány nem foglalkozik az olyan súlyos problémákkal, mint például
- a pedagógushiány,
- a beszakadó születésszámok miatt a közoktatás átalakításának szükségszerűsége,
- valamint a nemzeti alaptanterv átalakítása.
Az utóbbival kapcsolatban Totyik Tamás azt mondta; legfőképp azért van rá égetően nagy szükség, mert a 2020-as NAT nem hozta az elvárt sikereket a tanulói eredmények tekintetében, továbbá, mert bár Palkovics László miniszter korábban azt mondta, hogy az oktatásban nagyon fontos szerepet szánnak a mesterséges intelligencia alkalmazásának, ennek a jelenlegi tantervben nyoma sincs.
Szerinte az új Nemzeti Alaptantervnek olyannak kellene lennie, ami "a készségek fejlesztésére és nem a bemagolandó tananyagra koncentrál", továbbá szükség lenne
- a tanulók terheinek csökkentésére,
- arra, hogy az átlag tanulóhoz és ne a felső elithez mérjenek
- arra, hogy tiltás helyett alkalmassá tegyék a gyerekeket a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazására,
- továbbá az iskolákban megjelenő ideológia kivezetésére.
16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből
A sajtótájékoztatón a pedagógushiányról is szó esett, a 2025/26-os tanév kezdetének apropóján ugyanis erről már hetek óta vitáznak a szakszervezetek és a kormány. Míg ugyanis Balatoni Katalin szerint minden rendben van, van elég pedagógus és az utánpótlás is biztosított, addig a szakszervezetek mérései alapján legalább 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
Totyik szerint bár a kormányak igaza van abban, hogy tavalyhoz képest mintegy 2500 fővel emelkedett a főállású pedagógusok száma, ezzel egyidőben ugyanakkor meghaladta a tízezret a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma is, amellyel szerinte a hiányt próbálják eltakarni.
"Szeretném, ha a kormány konkrétan cáfolná a szakszervezeteket, és nem Brüsszelre mutogatna" - mondta.
A szakszervezet elnöke emellett hozzátette; amennyiben valóban nincs hiány, az országos kompetenciamérés igazgatói, intézményi kérdőívében miért vették ki az arra vonatkozó kérdéseket, hogy
- hány betöltetlen állás van az intézményekben,
- hány képesítés nélküli pedagógust foglalkoztatnak,
- hány olyan óra van, amit nem tantárgy szerinti pedagógus tart?
Gyökeresen át kell alakítani a magyar közoktatást
Totyik Tamás ismertette azt is, hogy a KSH adatai alapján az elmúlt években beszakadt születésszámok miatt lassan elkerülhetetlenné válik a magyar közoktatás átalakítása. A jelenlegi rendszer ugyanis nagyjából - óvodától az egyetemig - 110 ezer tanulóra van optimalizálva, az éves születésszám azonban a legutóbbi mérések szerint már 75 ezer alá esett, ami azt jelenti, hogy éveken belül iskolabezárások, összevonások várhatóak.
Bár Totyik szerint ennek a helyzetnek a megoldása egy jövőbeli kormány feladata lesz, a súlyos problémák elkerülése végett minél hamarabb társadalmi párbeszédet kellene indítani.
A sajtótájékoztatón mindezek mellett Tóth Tünde alelnök beszélt arról is, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelése még mindig nem történt meg. Emellett Gosztonyi Gábor alelnök ismertette, hogy a magyar családok ebben az évben sem kaptak iskolakezdési támogatást, ellentétben a határon túli magyarokkal, akiknek a tanévkezdését idén is fejenként százezer forinttal segítette a kormány.
Beszéltek emellett a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről is, a megítélt jutalom összegét ugyanis ezidáig nem kapták meg azok, akik a legjobban teljesítettek.
