Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint

Új Nemzeti Alaptantervre, a pedagógushiány megoldására és a teljes magyar közoktatás átalakítására is szükség van - erről tartott sajtótájékoztatót a 2025/26-os tanév első napján a Pedagógusok Szakszervezete.

  • Székács Linda

"Végtelenül nagy szükség van az elavult Nemzeti Alaptanterv felújítására" - mondta el többek között ezt is Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a szakszervezet NEM-ek tanéve? című tanévnyitó sajtótájékoztatóján.

Az eseményen az oktatási szakszervezet képviselői arra hívták fel a figyelmet, mi fog történni a magyar közoktatással, ha a kormány nem foglalkozik az olyan súlyos problémákkal, mint például

  • a pedagógushiány,
  • a beszakadó születésszámok miatt a közoktatás átalakításának szükségszerűsége,
  • valamint a nemzeti alaptanterv átalakítása.
Az utóbbival kapcsolatban Totyik Tamás azt mondta; legfőképp azért van rá égetően nagy szükség, mert a 2020-as NAT nem hozta az elvárt sikereket a tanulói eredmények tekintetében, továbbá, mert bár Palkovics László miniszter korábban azt mondta, hogy az oktatásban nagyon fontos szerepet szánnak a mesterséges intelligencia alkalmazásának, ennek a jelenlegi tantervben nyoma sincs.

Szerinte az új Nemzeti Alaptantervnek olyannak kellene lennie, ami "a készségek fejlesztésére és nem a bemagolandó tananyagra koncentrál", továbbá szükség lenne

  • a tanulók terheinek csökkentésére,
  • arra, hogy az átlag tanulóhoz és ne a felső elithez mérjenek
  • arra, hogy tiltás helyett alkalmassá tegyék a gyerekeket a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazására,
  • továbbá az iskolákban megjelenő ideológia kivezetésére.

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Monday, September 1, 2025

    16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből

    A sajtótájékoztatón a pedagógushiányról is szó esett, a 2025/26-os tanév kezdetének apropóján ugyanis erről már hetek óta vitáznak a szakszervezetek és a kormány. Míg ugyanis Balatoni Katalin szerint minden rendben van, van elég pedagógus és az utánpótlás is biztosított, addig a szakszervezetek mérései alapján legalább 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.

    Totyik szerint bár a kormányak igaza van abban, hogy tavalyhoz képest mintegy 2500 fővel emelkedett a főállású pedagógusok száma, ezzel egyidőben ugyanakkor meghaladta a tízezret a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma is, amellyel szerinte a hiányt próbálják eltakarni.

    "Szeretném, ha a kormány konkrétan cáfolná a szakszervezeteket, és nem Brüsszelre mutogatna" - mondta.

    A szakszervezet elnöke emellett hozzátette; amennyiben valóban nincs hiány, az országos kompetenciamérés igazgatói, intézményi kérdőívében miért vették ki az arra vonatkozó kérdéseket, hogy

    • hány betöltetlen állás van az intézményekben,
    • hány képesítés nélküli pedagógust foglalkoztatnak,
    • hány olyan óra van, amit nem tantárgy szerinti pedagógus tart?

    Gyökeresen át kell alakítani a magyar közoktatást

    Totyik Tamás ismertette azt is, hogy a KSH adatai alapján az elmúlt években beszakadt születésszámok miatt lassan elkerülhetetlenné válik a magyar közoktatás átalakítása. A jelenlegi rendszer ugyanis nagyjából - óvodától az egyetemig - 110 ezer tanulóra van optimalizálva, az éves születésszám azonban a legutóbbi mérések szerint már 75 ezer alá esett, ami azt jelenti, hogy éveken belül iskolabezárások, összevonások várhatóak.

    Bár Totyik szerint ennek a helyzetnek a megoldása egy jövőbeli kormány feladata lesz, a súlyos problémák elkerülése végett minél hamarabb társadalmi párbeszédet kellene indítani.

    A sajtótájékoztatón mindezek mellett Tóth Tünde alelnök beszélt arról is, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelése még mindig nem történt meg. Emellett Gosztonyi Gábor alelnök ismertette, hogy a magyar családok ebben az évben sem kaptak iskolakezdési támogatást, ellentétben a határon túli magyarokkal, akiknek a tanévkezdését idén is fejenként százezer forinttal segítette a kormány.

    Beszéltek emellett a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről is, a megítélt jutalom összegét ugyanis ezidáig nem kapták meg azok, akik a legjobban teljesítettek.

     

    Hozzászólások

    A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

    Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.