Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A miniszterelnöki biztos szerint nincs pedagógushiány: a nyíregyházi tanévnyitó konferencián arról beszélt, hogy idén kétezerrel több tanár van a pályán, mint tavaly, és az utánpótlás is biztosított.
Van elegendő pedagógus Magyarországon, és az utánpótlásuk is biztosított – jelentette ki Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos a nyíregyházi tanévnyitó szakmai konferencián. Hangsúlyozta: idén augusztusban kétezerrel több pedagógus dolgozik a pályán, mint tavaly ilyenkor, és a végleges statisztikai adatok várhatóan még nagyobb növekedést mutatnak majd.
Kevesebb az álláshirdetés, de még mindig 16 ezernél is több tanár hiányozhat az oktatásból
Balatoni szerint a kormány a pedagógusbérek emelését 2031-ig folytatja, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program célja, hogy megerősítse a pedagóguspálya presztízsét.
„A pedagógusok kezében van a jövőnk és a nemzetünk jövője” – fogalmazott.
A politikus a tanév újdonságairól is beszélt: felmenő rendszerben vezetik be a digitális év végi bizonyítványokat, az óvodai alapprogramban megerősítik a mindennapos mozgás és az élőszavas mese szerepét, a nagycsoportosok számára pedig kötelező iskolaelőkészítő foglalkozásokat írnak elő. Az idei tanévben a szünetek hosszabbak lesznek, a tanítás viszont egy héttel tovább tart majd.
Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
A középiskolások számára kiterjesztik az ingyenes KRESZ-tanfolyam lehetőségét, már minden 16 év feletti diák élhet vele. A külföldről hazatérő családokat havi 130 ezer forintos támogatással, valamint heti öt órás kiegészítő foglalkozásokkal segítik a beilleszkedésben.
Balatoni Katalin drogprevenciós programokról, új tankönyvekről, valamint az Ökoiskola és Zöld óvoda kezdeményezések folytatásáról is beszélt. A kormány – mint fogalmazott – a stabil, biztonságos köznevelési rendszer kiépítésén dolgozik, amely a fiataloknak is kiszámíthatóságot nyújt.
A konferencián Román István főispán és Kovács Ferenc polgármester is felszólalt, kiemelve a pedagógusok felelősségét és a helyi önkormányzatok szerepét az oktatási intézmények fejlesztésében.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.