Azért találkoztak, hogy az iskolák, tanítók szerepéről beszéljenek a sikeres óvoda-iskola átmenet kérdésében.
Balatoni Katalin kedden szakmai egyeztetést tartott a szeptemberben induló, nagycsoportosok számára létrehozott iskolaelőkészítő foglalkozás kapcsán – írja az MTI.
Szeptembertől az óvodákban ugyanis naponta 45 perces időkeretben a nagycsoportos gyerekek iskolaelőkészítő fejlesztésben vesznek részt.
A pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos hangsúlyozta:
„az óvoda-iskola átmenetének sikeres folyamata nem csak az intézmények és a pedagógusok feladata és felelőssége. Nagyon fontos, hogy megfelelő kapcsolatban és együttműködésben jöjjön létre a folyamat a családokkal is.”
Az egyeztetésen részt vett Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese is, aki kiemelte, hogy "a magyar köznevelési rendszer kulcskérdése az, hogy mennyire sikeresen tud megvalósulni az óvodából az iskolába történő átlépés. A sikeresség az egyik legfontosabb alapeleme, hogy "élő és érdemi" kommunikáció legyen a felek között."
A Klebelsberg Központ a tankerületi központokkal közösen vállalta, hogy a jó gyakorlatokat minél szélesebb körben megosztják az intézményekkel.
Az óvodai átalakítások kapcsán számos aggodalom merült fel az elmúlt hónapokban. Az óvodai dolgozók szerint komoly szervezési problémát okozhat:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
