Közel 1100 gyereknek kell szeptembertől iskolába menni annak ellenére, hogy a szüleik kérelmezték az iskolakezdés halasztását

Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.

  • Székács Linda

Idén 23 030 gyerek esetében engedélyezte az iskolakezdés halasztását az Oktatási Hivatal - tudta meg a Népszava.

A lap szerint iskolahalasztás ügyében 2025-ben összesen 24 124 kérelmet nyújtottak be a 2025. augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltő, azaz a következő tanévtől iskolaköteles gyerekek szülei. Közel 1100 kérelmet tehát elutasítottak, az indoklás szerint azért, mert “az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet”.

Mint ahogy arra a Népszava is emlékeztet, a kormány 2020-ban rendelkezett arról, hogy változtatnak az iskolakezdés halasztásának szabályain. Míg korábban az óvodapedagógusok és a szülők dönthettek arról, hogy jobb lenne-e az iskolaérett gyerek számára, ha még egy évet óvodában maradna, addig az új rendszer szerint a tankötelezettség halasztásáról az Oktatási Hivatal dönt pedagógiai szakszolgálatok bevonásával.

A szülőkkel vagyunk, nem ellenük – erre lehet számítani a plusz egy év ovi szakszolgálati vizsgálatán

A szülőknek ehhez egy kérvényt kell leadni és ahhoz csatolni minden olyan dokumentumot, ami alátámasztja, hogy a kisgyermek még nem érett meg arra, hogy első osztályba menjen. Amennyiben a dokumentumok alapján az OH nem tud döntést hozni, a gyereket szakszolgálati vizsgálatra küldik. Ilyen vizsgálatra idén 15 916 esetben került sor.

A változtatásra a kabinet szerint azért volt szükség, mert előtte "sokan visszaéltek a rendszerrel és indokolatlanul tartották vissza a gyerekeket az iskolától."

A szigorítás következtében azonban évről évre több ezer olyan gyerek kerül be idejekorán az iskolapadba, akik még - a szakszolgálati vizsgálatok ellenére - valóban nem elég érettek az iskolára. Ezt bizonyítja, hogy évről évre az általános iskolások között a legmagasabb az évismétlők aránya.

  • 2022-ben ez 4,6 százalék,
  • 2023-ban 5,2 százalék,
  • 2024-ben 4,5 százalék volt.

Ez mintegy 4300 gyereket jelent.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.