Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.
Idén 23 030 gyerek esetében engedélyezte az iskolakezdés halasztását az Oktatási Hivatal - tudta meg a Népszava.
A lap szerint iskolahalasztás ügyében 2025-ben összesen 24 124 kérelmet nyújtottak be a 2025. augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltő, azaz a következő tanévtől iskolaköteles gyerekek szülei. Közel 1100 kérelmet tehát elutasítottak, az indoklás szerint azért, mert “az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet”.
Mint ahogy arra a Népszava is emlékeztet, a kormány 2020-ban rendelkezett arról, hogy változtatnak az iskolakezdés halasztásának szabályain. Míg korábban az óvodapedagógusok és a szülők dönthettek arról, hogy jobb lenne-e az iskolaérett gyerek számára, ha még egy évet óvodában maradna, addig az új rendszer szerint a tankötelezettség halasztásáról az Oktatási Hivatal dönt pedagógiai szakszolgálatok bevonásával.
A szülőknek ehhez egy kérvényt kell leadni és ahhoz csatolni minden olyan dokumentumot, ami alátámasztja, hogy a kisgyermek még nem érett meg arra, hogy első osztályba menjen. Amennyiben a dokumentumok alapján az OH nem tud döntést hozni, a gyereket szakszolgálati vizsgálatra küldik. Ilyen vizsgálatra idén 15 916 esetben került sor.
A változtatásra a kabinet szerint azért volt szükség, mert előtte "sokan visszaéltek a rendszerrel és indokolatlanul tartották vissza a gyerekeket az iskolától."
A szigorítás következtében azonban évről évre több ezer olyan gyerek kerül be idejekorán az iskolapadba, akik még - a szakszolgálati vizsgálatok ellenére - valóban nem elég érettek az iskolára. Ezt bizonyítja, hogy évről évre az általános iskolások között a legmagasabb az évismétlők aránya.
Ez mintegy 4300 gyereket jelent.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
