Megvan, hány nagycsoportos esetében kérték a szülők az Oktatási Hivataltól plusz egy év ovit

Mivel még folyamatban vannak az eljárások, egyelőre nem tudni, hogy a beérkezett kérelmek hány százalékát fogadják el.

Idén 24 124 augusztus 31-ig a hatéves, azaz a tanköteles kort elérő nagycsoportos esetében kérték a szülők az iskolakezdés halasztását az Oktatási Hivatalnál - írja a Népszava. Ez kicsivel több, a tavalyi 23,3 ezernél.

A korábbi évek statisztikái alapján 10 gyerekből 9 még maradhat egy évet az óvodában, várhatóan az arányok idén is hasonlóan alakulnak.

Miklós György, a Szülői Hang képviselője a lapnak úgy fogalmazott, hogy a szülők az elmúlt években megtanulták a kérvényezési folyamatot, egyre többen élnek a lehetőséggel, ennek ellenére még mindig sokan lemaradnak a plusz egy év ovi kérelmezéséről.

Miklós kitért arra is, hogy a 2020-as szigorításokat követően az első osztályosok körében lett a legmagasabb, tartósan 4 százalék feletti, az évismétlők aránya.

Szülői Hang 2024/2025-ös tanévre vonatkozó adatai szerint a beadott kérelmek mintegy 51 százalékánál alapból megadták a plusz egy év ovit, azonban az esetek 49 százalékában szakszolgálathoz küldték a gyereket. Valamelyest talán megnyugvásra adhat okot, hogy a szervezethez nem érkezett egyből elutasításról jelzés.

Azt is fontos kiemelni, hogy a szakszolgálathoz küldött nagycsoportosok 93 százaléka a vizsgálat után maradhatott még egy évet az oviban.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.