Így változnak majd a kompetenciamérések
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint összesen több mint 2,7 millió mérési esemény valósult meg az idei tanévben. Az előzetes tanulói eredmények már elérhetők az országos kompetenciamérés honlapján, ahol a diákok a mérési azonosítójuk megadásával tekinthetik meg a saját eredményeiket.
A 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók, valamint szüleik számára a háttérkérdőívek kitöltésére még június 15-ig van lehetőség.
Az iskolák az Intézményi Gyorsvisszajelző felületen férhetnek hozzá a tanulók előzetes eredményeihez, amelyeket elemezhetnek és le is tölthetnek. A végleges eredményekből számított országos és intézményi mutatók csak az adatok feldolgozása és elemzése után válnak elérhetővé.
Az Oktatási Hivatal kiemelte, hogy a kompetenciamérés célja a tanulók készségeinek és képességeinek felmérése, valamint az intézmények teljesítményének nyomon követése. A diákok évfolyamtól függően matematikából, szövegértésből, természettudományból, idegen nyelvből vagy célnyelvből töltöttek ki feladatsorokat, az 5-11. évfolyamosoknak pedig történelemből és digitális kultúrából is részt kellett venniük a mérésben.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.