Így változnak majd a kompetenciamérések
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint összesen több mint 2,7 millió mérési esemény valósult meg az idei tanévben. Az előzetes tanulói eredmények már elérhetők az országos kompetenciamérés honlapján, ahol a diákok a mérési azonosítójuk megadásával tekinthetik meg a saját eredményeiket.
A 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók, valamint szüleik számára a háttérkérdőívek kitöltésére még június 15-ig van lehetőség.
Az iskolák az Intézményi Gyorsvisszajelző felületen férhetnek hozzá a tanulók előzetes eredményeihez, amelyeket elemezhetnek és le is tölthetnek. A végleges eredményekből számított országos és intézményi mutatók csak az adatok feldolgozása és elemzése után válnak elérhetővé.
Az Oktatási Hivatal kiemelte, hogy a kompetenciamérés célja a tanulók készségeinek és képességeinek felmérése, valamint az intézmények teljesítményének nyomon követése. A diákok évfolyamtól függően matematikából, szövegértésből, természettudományból, idegen nyelvből vagy célnyelvből töltöttek ki feladatsorokat, az 5-11. évfolyamosoknak pedig történelemből és digitális kultúrából is részt kellett venniük a mérésben.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.