Így változnak majd a kompetenciamérések
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint összesen több mint 2,7 millió mérési esemény valósult meg az idei tanévben. Az előzetes tanulói eredmények már elérhetők az országos kompetenciamérés honlapján, ahol a diákok a mérési azonosítójuk megadásával tekinthetik meg a saját eredményeiket.
A 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók, valamint szüleik számára a háttérkérdőívek kitöltésére még június 15-ig van lehetőség.
Az iskolák az Intézményi Gyorsvisszajelző felületen férhetnek hozzá a tanulók előzetes eredményeihez, amelyeket elemezhetnek és le is tölthetnek. A végleges eredményekből számított országos és intézményi mutatók csak az adatok feldolgozása és elemzése után válnak elérhetővé.
Az Oktatási Hivatal kiemelte, hogy a kompetenciamérés célja a tanulók készségeinek és képességeinek felmérése, valamint az intézmények teljesítményének nyomon követése. A diákok évfolyamtól függően matematikából, szövegértésből, természettudományból, idegen nyelvből vagy célnyelvből töltöttek ki feladatsorokat, az 5-11. évfolyamosoknak pedig történelemből és digitális kultúrából is részt kellett venniük a mérésben.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.