Így változnak majd a kompetenciamérések
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint összesen több mint 2,7 millió mérési esemény valósult meg az idei tanévben. Az előzetes tanulói eredmények már elérhetők az országos kompetenciamérés honlapján, ahol a diákok a mérési azonosítójuk megadásával tekinthetik meg a saját eredményeiket.
A 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók, valamint szüleik számára a háttérkérdőívek kitöltésére még június 15-ig van lehetőség.
Az iskolák az Intézményi Gyorsvisszajelző felületen férhetnek hozzá a tanulók előzetes eredményeihez, amelyeket elemezhetnek és le is tölthetnek. A végleges eredményekből számított országos és intézményi mutatók csak az adatok feldolgozása és elemzése után válnak elérhetővé.
Az Oktatási Hivatal kiemelte, hogy a kompetenciamérés célja a tanulók készségeinek és képességeinek felmérése, valamint az intézmények teljesítményének nyomon követése. A diákok évfolyamtól függően matematikából, szövegértésből, természettudományból, idegen nyelvből vagy célnyelvből töltöttek ki feladatsorokat, az 5-11. évfolyamosoknak pedig történelemből és digitális kultúrából is részt kellett venniük a mérésben.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.